Hogyan találtatok rá az "álom"kutyára?

Végiggondoltuk, milyen tulajdonságokat szeretnénk a kutyában (házőrzés, gyerekekhez viszony, küllem, termet, milyen neműt szeretnénk, satöbbi, melyik a legfontosabb ezek közül). Aztán elolvastuk a fajták jellemzőit.

A két dologból kijött, hogy nekünk 2 fajta kutya lenne jó. Ezek közül a férjem döntött. Honlapokat kerestünk, felvettük a kapcsolatot a MEOE fajtával foglalkozó klubjával, megkérdeztük, hol várható mostanában kiskutya. Kenelből szerettük volna, nem "tenyészgyárból".

Megkerestük a leendő tulajt, ahol várható volt az alom. Szimpatikusak, gondosak voltak, ekkor jeleztük, hogy szeretnénk. Ebből a nemű kutyából 2 született akkor, közülük az egyik rögtön odarohant hozzánk, amikor mentünk látogatóba először. Úgyhogy így lett ő nekünk.

16 év nyűglődés után a családi kupaktanács a kutya mellett döntött. Éppen költözködés és házépítés után voltunk, és meg kell mondjam, nem élünk rosszul, de ezek uán a szüleimnek nem volt minden vágyuk egy drága kiskutyára költeni a pénzt. Így döntöttünk a menhely mellett. Majd' két hónapot töltöttem keresgéléssel, majd végül elmentünk arra a menhelyre, ahol a legtöbb kutyust találtam, ami megfogott. Mikor a kölykök kenneljéhez értünk, beszélgetni kezdtünk a gondozónővel, és közben anyukám egy hatalmasat tüsszentett. Az összes szőrgombóc hátraszaladt és bebújt a házba, egyetlenegy kutyus maradt: ő letottyant a popsijára és a gumisünhangján csipogva közölte velünk, hogy ő rettenetes házőrző és ő ugyan nem fél tőlünk. Szerelem volt első látásra. Azóta járunk suliba is, gyönyörűen teljesít, le is vizsgáztunk a tavaszon.

Akármennyi kutyám is lesz őutánna, biztos, hogy hozzá fogom mindet hasonlítani.