Lebénult a kutyusom 2 hátsó lába, szeretnék segítséget, tanácsokat kérni?

Jaj szegenykem :(

Nekem ilyen nem volt.

Nem tudom ki mutotte illetve hol a kutyusodat, en annyit tudnek segiteni, hogy megadom egy ortoped specialista elerhetoseget.

Csak a netet tudom, mert nincsen nallam a mobilom:

www.talpas.hu

Es ebben akorhazban (ez amugy a sajat korhaza) keresd Dr.Pap Antalt

A 3 doki kozul o az aki ortoped specialista,az en yorkim labat is o rakta ossze.

Ha valaki o tutira megmondjaa frankot, es ellat tanaccsal mit tudsz tenni!

Kivanom a legjobbakat!!!

Szia! Én is jártam hasonló cipőben. Nekünk a 11 éves berni pásztorunkat csapta el az autó, miközben öregurasan kinyitotta a kaput és kisétált (még mindig nem jöttünk rá, hogy hogyan). Neki is a két hátsó lába bénult le, bár neki a kora miatt esélye sem volt rá, hogy újra rendesen, gondtalanul járjon. Mi rendeltünk neki egy ilyet : [link]

Neki nagyon-nagyon sokat segített, és élete utolsó hónapjaiban már szaladgált (szegény a baleset után egy évvel adta föl a harcot). Mindennap egy picit jobban engedtük terhelni a lábát, míg végül már járt! És igen, valamelyik utolsó napjában még megkergette a cicát! Együtt sírtunk a szüleimmel, egyszerűen gyönyörű volt, ahogy a mi öreg, ősz Balunk fölküzdötte magát, és igenis rekedten ugatva utánavetette magát a cirmosnak, és látván a gazdik fura viselkedését, nagy csóválásokkal szaladt(!) hozzánk.

Szó ami szó: szerintem nektek is segítene egy ilyen hám. Bár megkérik az árát, sehol máshol nem találtunk még hasonlót sem, és állatorvos is ajánlotta.

Sok sikert, majd írj, hogy van a kutyus, és mihamarabbi gyógyulást neki!

Szia!

A mi kutyusunkkal is ugyanez történt, a spánielünket elkapta egy nagyobb kutya, a gerince sérült, és neki is a hátsó lábai bénultak le, az egyik jobban, a másik kevésbé. A doki ajánlotta nekünk ugyanezt a hámfélét, amit a második válaszoló írt, és segített! Ráadásul mi is tömbben lakunk, úgyhogy lépcsőztetni is ebben nagyon egyszerűen lehetett.

Borzasztó napok voltak nekünk is, nagyon-nagyon rossz volt, nem kívánom senkinek. Lizzy szinte lenyúzta a bőrt a hátsó lábairól, ahogy húzta magát a földön szegény, aztán megérkezett a hám, és egyszerűbb lett minden. Persze 24 órás ügyeletet igényelt mindig fölpattanni, hogy ő is elindult, de megérte. 11 nap elteltével láttuk az első biztató jelet: mozgatta a csípőízületét, meg a farkát egy picit( neki az is lebénult). Ezután egyre jobb lett, majd kábé 4 hónap után már magától föl tudott kelni, bár a lépcsőzésnél még mindig a hámot kellett használnunk. Most van 3 évvel a baleset után, és olyan, mintha mi sem történt volna, szalad, ugrál, sőt még a régi agility-akadályokat is újra használni tudja, bár ha sokat alszik egyhuzamban, egy picit utána mindig dülöngél, de ahogy kimegy az álom a szemeiből, máris eltűnik ez is.

Nekünk a doki úgy ajánlotta, hogy az első időben, amikor még teljesen béna, emeljük el a lábát a földtől pár centire, és hagyjuk, ahogy az első lábain járjon. Ha már úgy néz ki, érezni érez a kutya, de nem tudja még mozgatni, akkot a lábujjai érjenek a földre, majd mikor már egy icipicit már mozog, tegyük a talpát is a földre, hogy járásra késztessük. És ha már elindul, de nagyon bizonytalan, akkor a súlyát tartsuk meg mi, de a járás már az ő feladata.

Nagyon sajnálom a kutyusodat, megértem, mit érzel!

Ne add fel, látod, mindenkinek újra járt a kutyusa( asszem a második válaszolónak is), és ha teheted, tényleg szerezz be egy ilyen hámot, mert valóban segít, és hasznos.

Sok sikert, tarts ki!

Velünk szerencsére még nem történt hasonló, de átérzem hogy mit élhetsz át, engem is borzalmasan megviselne. Pont pár napja voltunk állatorvosnál a mi kutyusunkkal, és ott is volt egy kisebb testű, akinek végig volt borotválva a háta és kapcsozva az egész gerince. A kutya rohant(!) két héttel a műtét után. A gazdája akárhányszor ránézett a könnyeivel küszködött. Elütötte egy autó, az állatorvos azt mondta neki, nagyon kevés esélye van arra hogy túlélje a műtétet. Műtét után azt mondta nagyon kevés esélye van arra, hogy újra járni fog, de bízzunk a legjobbakban. Kis helyre kellett "bezárnia" persze gazdi közelben, hogy ha akarna se tudjon lábra állni. Nem volt szabad lépcsőznie, és ha nem muszáj rohangálnia sem. Ő egy pici kutya volt, így szerencsére a cipelésével nem volt probléma. De a lényeg, hogy egy vidám, rohangálós kutya volt, már két héttel később, így ő szerencsésen megúszta!

Tedd fel minden kérdésedet az állatorvosotoknak, ne maradjon semmi kétely benned, és kövessetek minden utasítást amit elmondott!

Mi is háromféle gyógyszert kaptunk egy kis sántaságra, ami rengetegnek tűnt számomra, de ha a doki azt mondta ettől jobb lesz, akkor rajtam ne múljon. Mi is úgy vagyunk vele, hogy ilyenkor már nem a pénz számít!

Jobbulást nektek, sok sok erőt és kitartást, szeretetet a kutyunak!!!