Szia, a családomnak van egy két éves szuka border collieja. A kérdésedre válaszolva, hogy mit kell tudnod róla... Elsősorban kérlek nézz utána a szükségleteinek és az "elérhetőségének". Ahogy már az előttem szólók is írták, egy Border 100-150 ezer forint, erre rá kell még számolnod a kiskori védőoltásait, a minőségi tápot, a havi kullancs-és bolhairtót, az esetleges orvosi kezeléseket, a kennel/kutyaház/kutyafekhely árát, a játékait, a kutyaiskolát, az ivartalanítást. Itt kezdődik egy Border tartása. Emellett nem hiperaktív, és nem eszetlenül pörög csak rendszeres mozgatást igényel, illetve makacs, féltékeny és szeretetéhes. Én 20 éves egyetemista vagyok, a testvérem gimnazista, édesanyám a fővárosban, míg édesapám otthon dolgozik. És vicc nélkül néha négyen kellünk, hogy eleget foglalkozzunk vele. Nem azért mert kifáraszthatatlan, ez nem igaz, hanem azért, mert mindenkinek rengeteg dolga van.De megoldottuk, mert nagyon szeretjük a kutyánkat és számára az a legnagyobb boldogság, amikor feladatot kap, vagy épp rohanhat. Illetve egész nap édesapám nyomában loholhat, mert őt jelölte ki falkavezérnek. Olyan a kapcsolatuk, hogyha ő a szemével jelez, a kutya tudja, hogy mit kell csinálni, ha azt mondja, hogy marad, a kutya sír, nyüszög, de meg sem mozdul. (És félreértés végett mondom, hogy soha még az orrára sem volt csapva, ha mérgesen rászólsz és otthagyod, ő tökéletesen tudja, hogy rosszat csinált.)Te eltudnád érni ezt egy kutyánál? Lenne ekkora tekintélyed? Mert nekem nem volt, valószínűleg mert nő vagyok és fiatal. Mi 4évig vártunk rá, mire megszületett már mindene megvolt és mostmár teljes mértékig a családunk tagja. Ami azt jelenti hogy nyáron vele nyaralunk, karácsonykor ő is ünnepel és úgy alakítjuk a programokat, hogy a kutya is velünk lehessen, mert tudjuk, hogy nem szeret egyedül lenni. Lényeg, hogy tényleg vedd komolyan. Hogyha ő épp energiával teli, akkor addig nem nyugszik, amíg valaki nem kezd el foglalkozni vele. Csodálatos fajta, de tényleg lelkiismeretes és törődő gazdát igényel és olyan embert, aki tud bánni a kutyákkal és időt szentel rá. Például a mi kutyánk hónapokon keresztül majdnem elhúzott a pórázzal, mindent kipróbáltunk (visszafordulás, megállás, leültetés, jutalomfalat), mégis rohant, mert izgatott volt, hogy újra sétálunk és a bandázhat. Hosszú idő és türelem kellett, mire rájött, hogy lassan is oda fog érni. És nem vertük agyon, hanem minden 3. lépés után visszafordultunk. Képes leszel erre? Vagy szakadó hóban a hidegben kilométereket sétálni,mert a melletted lévő sötét folt épp önfeledten ugrál a hóban és próbálja megenni az összes ráhulló hópelyhet? Emellett minden kutya velejárója az ivarérettség. Ha fiú kutyát veszel, akkor egész éjszaka vonyítani fog, elszökik, mert érzi a szukák szagát, a lánykutyákat pedig konkrétan őrizni kell a kanok zaklatása miatt. Végezetül annyit, hogy a Border tényleg egy életforma. Életünk közepe és reméljük örökké élni fog, de ha nem foglalkozol vele megkeseríti minden napod. Most 11 éves vagy, 26 évesen is otthon fogsz lakni és egész nap kutyázni? Erősen kétlem. Illetve tanácsolom, hogy ne külső alapján válassz kutyát. Vagy ha ennyire beleszerettél a Border külsejébe, akkor ajánlom a papillont. Sokkal inkább neked való kutya. Remélem átgondolod és leteszel arról, hogy ezt a munkaigényes kutyát válaszd, mert sajnos az ilyen emberek miatt vannak a szaporított, génhibás, vérfertőzött, előbb- utóbb kidobásra ítélt egyedek. Tessék:
[link] És csak megemlíteném, hogy a hozzászólók és téged kritizálók nagy része valóban ért ehhez a fajtához és az igényeihez. Azért akarnak lebeszélni, mert nem neked való, és ha mégis veszel, az neked is rossz lesz és a kutyádnak is. Ne feledd, úgy bánj a kutyáddal, ahogy szeretnéd, hogy veled is bánjanak. Nem díszek, akiket mutogatni kell, hogy milyen szép, hanem családtagként kezelni.