Szerintetek ez rossz?
Biztos, hogy van sorrend, csak a temperamentumuk szerencsés, és nincs szükségük dominancia harcokra, gyakori villongásokra ahhoz, hogy elismerjék egymás pozícióját a falkában. Örülj neki! Megmentettek egy csomó idegeskedéstől :D
A kanári szigeteki kutyák elég kemények. Ha két, hasonló karakterű szukád lenne, akkor akár mindennaposak is lehetnének a csatározások.
Nem értek egyet azzal, hogy ez egyenrangú kapcsolat. A kutyák között nincs egyenrangúság.
Kispalike-vel sem értem egyet most kivételesen: két kutyával nem szabad ugyanúgy bánni. Mindig a sorrendben feljebb lévő kutyát kell támogatni. Pl. új kölyök érkezésekor a régi kutyát kell megtartani pozíciójában egy jó ideig: ő kap először enni, kap kiváltságokat, míg a kölyök tudtára kell hozni, hogy ő legutolsó a falkában. Ugyanis ha mindent megtehet, amit a felnőtt, akkor a felnőtt jogosan fegyelmezheti keményen a kicsit.
Ugyanígy, ha felnő a kölyök és temperamentuma, képességei dominánsak, akkor hiba lenne az öreg kutyát meghagyni főnöknek.
Bocsi, akkor tényleg félreértettelek!
Egyébként ugye pont, hogy kölyök érkezésekor van az, hogy sokkal több idejét leköti az embernek, mint a magasabb fokon álló "régi" kutyája. Hiszen tanítást, külön sétát, játékot igényel, napi többszöri kaját, stb.
Még soha nem volt két kutyám egyszerre, kölyköm meg pláne nem :D De én vhogy úgy gondolom, hogy ilyenkor a régi kutyával is meg kell értetni, hogy van, mikor a gazdi csak a kölyköt, van, mikor csak őt és van, hogy kettőt egyszerre viszi magával. És sztem ha a kutyák tudják helyüket a gazdi MÖGÖTT a falkában, akkor nem "hisztiznek" ilyenek miatt :)
A kajálást hogy lehet megoldani ilyenkor? A kölyök etetésekor az idősebb kutya is kap pár falatot? Vagy addig őt elzárja a gazdi? De a kutya nem hülye, tudja, hogy mi a szitu a másik szobában :D
Hát a séta elég bonyolult volt, mert a kicsi még nem bírta tartani sokáig a pisit, többször kellett levinni, viszont csak rövid séták voltak,mert nem bírta még a hosszabb utakat.A nagyot viszont kellett vinni hosszú útra is.Oyankor volt az, hogy a kicsi tanulta milyen teljesen egyedül lenni, de nem volt vele probléma. Ha csak a kicsit vittem,akkor a nagy valahogy értette, hogy néha ő otthon marad,ült a szoba ajtóban a sétára indulós pózban, de ha már nyitottam az ajtót és rajta még mindig nem volt nyakörv akkor már fordult is be a szobába,mert tudta, hogy fölösleges lenne bármit tenni, ha marad akkor marad. Együtt is nagyon szépen sétálnak, csak az emberek pánikolnak, mert 52 kg vagyok és nem nézik ki belőlem, hogy vissza tudom őket fogni ha probléma merülne fel, pedig a fizikális erőnél sokkal fontosabb a mentális, mert ember legyen a talpán aki csak erővel akarná megfogni őket ha menni akarnak és nem hallgatnak a szóra :D
Az etetésnél az ebédről a nagy lemaradt, de nem is igazán érdekelte, ott ténfergett ő is a konyhában de nem várta, hogy ő is kapjon. Tanításnál meg a kisebbel kezdtem, mert ő szeleburdibb volt és ha már lefáradt, akkor leültettem egy helybe amíg a másikkal foglalkoztam, aztán egy kicsit együtt tanulás de az csak az utolső 5 percben. Persze vicces volt mikor a parancsokat ugyanugy csinálta a másik is,például a fekvésnél már nem tudta, hogy hemperegjen minél látványosabban, hogy vegyem már észre, hogy ő tudja, ő nagyon ügyes :D De általában nyugodtan végig ülik a másik "leckéjét" :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!