Szerintetek normális az ilyen?

Hát, nem akarlak elkeseríteni, de ennél még cifrább dolgokra is számíthatsz a jövőben :S

Az, hogy valóban túlreagálja-e a kérdező, majd csak később fog kiderülni... hogy vajon okozott-e ez valamilyen traumatikus élményt a kiskutyának. Szerintem, nem normális az ilyen, s az a legrosszabb, hogy a normális emberek az ilyenekkel nem is tudnak nagyon mit kezdeni... mert hát, ez különbözteti meg őket egymástól. xD

Könyörgem, ennél még milliószor cifrább esetekkel fogsz találkozni. A kutyának szoknia kell az extrém ingereket is, és egy visítozó kölyök pont az, úgyhogy még jót is tett. Mit tettem volna? Vagy úgy teszek, mintha meg sem hallom, vagy egy lenéző pillantással díjazom, vagy odaszólok nekik, hogy 'maguknak is jónapot', majd nyugodtan továbbsétálok. Lássa a kiskutya, hogy ez normális dolog, a gazdi sem veszi fel, neki sem kell. Minél nagyobb feneket kerítesz a dolognak, annál nagyobbat fog a kutyusod is. Engedd el a füled mellett az ilyen marhákat.

Ne kiabálj vissza, mert a kutyád még jobban megijed, ne is törödj vele.Az én kutyámnak is szoktak a gyerekek sikitozni sőt ugatni is, eleinte engem is nagyon zavart,legszívesebben én is vissza kiabáltam volna, de ha te nem törödsz vele,nyugodt maradsz a kutyád is "megszokja" és nem fog megijedni.

Egy vásárban bármi lehet. Bömbölő zene is akár. Na meg, visítozó gyerekek. Amelyik kutya ilyen zajtól megijed, kissé labilis idegrendszerű. Ha elmenne mellettetek egy kamion, amelyik éppen jó nagyot dudál, azon is felháborodnál?Neked is és a kutyádnak is meg kell szoknia, nem suttogásból áll a világ.

Jó lenne, ha nem burokban nevelnéd a kutyád és inkább hozzá szoktatnád a világ zajaihoz. Így valóban egy labilis idegrendszerű kutya lesz belőle és mindentől félni fog. Jobb, ha nem neveled erre. Ha nekem kölyök kutyám lenne, biztos nem zárnám el a világtól. Mi anno egy felnőtt kutyát hoztunk ki a menhelyről, de elég félős. Biztos élt át negatív dolgokat, de szerintem az előző gazdái is hibásak voltak. Szóval jobb még kölyök korában nem megerősíteni benne a félelmet.

Szépen beleplántáltad a kutyusba a félelmet a viselkedéseddel, ilyet nem szabad. Csak hogy érzékeltessem: örökbefogadtam egy rettegő kutyát, aki még a legkisebb zajtól vagy hirtelen mozdulattól is megrettent, úgy kellett őt becserkésznem, kb. egy órába telt. Másnap fogtam magam, és kimentem vele a városi bazárba, pont volt lovasfelvonulás, bömbölő zene, visítozó emberek stb. És láss csodát, a kutya egy pár perces hisztike után nyugodtan tűrte az egészet, sőt még kissé érdeklődött is. És miért? Mert megerőltettem magam, és nyugodt maradtam végig, nem vettem át az idegességét, a félelmét, hanem én adtam át neki a bátorságom. Egy labilis viselkedésű vezető mellett a kutya is labilis idegrendszerű kutyává fog cseperedni, ami mindkettőtőknek rossz lesz. Ne vedd át a kutya félelmét, maradj minden helyzetben nyugodt, így lehet csak egészséges, kiegyensúlyozott kutyád.