Kezdőoldal » Állatok » Kutyák » Menhelyi kutyát ne kényeztessük?

Menhelyi kutyát ne kényeztessük?

Figyelt kérdés
Az egyik segítő társ a menhelyen azt mondta, hogy szerinte nem jó, ha pl viszek finom kaját, konzervet a kutyának, mivel nem tudok neki minden nap vinni, ezért az neki csak rossz lesz, ha aznap, amikor ott vagyok, kap finom kaját, jutifalatot, aztán másnap, amikor nem vagyok ott, meg csak valami ócska kaját kap. Ugyanezt mindja a kényeztetésre, kedveskedésre, hogy ha nem tudok minden nap foglalkozni vele, akkor inkább ne közeledjek hozzá barátkozva, mert akkor smikor ott hagyom, csak rosszabb lesz neki. Egyetértetek ezzel a véleménnyel?
2012. dec. 2. 20:00
 1/9 anonim ***** válasza:
100%
A kajáltatásába tényleg felesleges beleszólni, főleg hogy az amúgy is stresszes körülmények között a konzervtől vagy bármiféle más táptól nagyon könnyen hasmenése lehet, vagy ha rágcsát viszel neki, abból meg verekedés van a többiekkel. A kényeztetésnek sincs igazából sok értelme, mármint szeretet persze kell neki mindenképpen, de nem kizárólagosan és eltúlozva; a legfontosabb a séta, a mozgatás, esetleg tanítás, hogy kiszakadjon a kennelből, emberekkel legyen, ingerek érjék, levezethesse a stresszt.
2012. dec. 2. 20:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 A kérdező kommentje:
De mondjuk nálunk vannak kutyák, akik évek óta ott vannak. Ki tudja, meddig maradnak még. Akkor nekik ne járjon semmi extra kényeztetés, extra figyelem? Ki lehet menhelyen élő kutyával alakítani személyes, kicsit többet érő kapcsolatot?
2012. dec. 2. 20:08
 3/9 anonim ***** válasza:
100%

Természetesen kapjon a lehető legtöbb olyan minőségű foglalkozást, mint egy családnál élő kutya. De ez nem jelentheti a 24/7 kényeztetést, mert az neki se jó. Inkább próbáld vele azt éreztetni, hogy normális élete van, amikor vele foglalkozol, mert a túlsimogatás pont ugyanolyan stresszt okozhat, mint a szeretet hiánya.

Amúgy a saját kutyámmal másfél évig foglalkoztam a menhelyen, mire örökbefogadhattam, egyszer örökbe is adtam, csak "hazaszökött", úgyhogy hidd el, tudom, miről beszélek. De őt is neveltem, tanítottam, rehabilitáltam, nem csak simogattam ész nélkül a végtelenségig, ettől lett olyan kapcsolatunk, hogy jóval azelőtt az én kutyám volt, hogy hazavihettem volna. És teszem hozzá, hogy ez rendkívül káros lett volna mindkettőnkre nézve, ha végül mégsem vihetem haza.

2012. dec. 2. 20:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/9 A kérdező kommentje:
Persze, én is azt próbálom csinálni, ami a legjobb neki. A kaja kérdés azért merült fel, mert csórikám nagyon sovány, nyilván a menhelyi körülmények között kevés kaja jut neki, ezért gondoltam, hogy ha heti egyszer kapna némi plusz kalóriát, az nem árthat. Pl gondoltam, hogy a tanítását virslivel/sajttal próbálnám - noha ilyet más napokon nyilván nem kap... Az extra kényeztetésen azt értem, hogy mondjuk séta után nem viszem rögtön vissza a kennelbe, hanem mondjuk kifésülöm, kipucolom a fülét, adok neki kutya béres cseppet, illetve hogy nem viszem rögtön vissza a kennelbe, hanem mondjuk ha kávézunk egyet a lányokkal a házban, akkor addig ott tartom magam mellett... Ilyesmi. Pl hogy minél több. Időt lehessen kennelen kívül.
2012. dec. 2. 20:19
 5/9 anonim ***** válasza:
Persze, az nagyon jó, ha lehet ilyeneket csinálni, az mindenképpen jó a kutyának. Bár mondom, én az etetésébe még mindig nem szólnék bele, mert a másféle kajától is hasmenése lehet, a konzervtől meg pláne (az amúgy is inkább víz, mint tápanyag), akkor meg adtál a sz*rnak egy pofont. Beszélj a gondozóval (bár nyilván ő is látja, hogy sovány), hogy esetleg kapjon kétszer enni, vagy figyeljenek oda rá, hogy egyen rendesen.
2012. dec. 2. 20:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 A kérdező kommentje:
Leginkább azért kap ennyit enni, mert ennyi jut, erre van keret. Ez inkább a saját dilemmám, hogy most veszek egy zsák extra adag szárazkaját ( esetleg nem pont a legolcsóbbat) és azt mondom, hogy ebből ezt a kutyát etessék? Csak az olyan hülyén jönne ki, hogy ez a kutya többet kap, a többiek meg nem.. Meg nem is tudom, hogy a többi gondozó hajlandó lenne-e kivételezni vele. Annyi pénzem meg nekem nincs, hogy az összes kutya táplálását én finanszírozzam. Egy kutyát tudok külön támogatni, de az összeset nem.
2012. dec. 2. 20:28
 7/9 anonim ***** válasza:
100%
Hát ezt velük kell megbeszélni, hogy mit lehet és mit nem. Elméletileg minden ilyen segítségnek örülnek, gyakorlatilag meg ha olyan a gondozó, hogy sz*rik bele, akkor képes, és inkább hazahordja a saját kutyáinak a kaját, sajnos ilyennel is találkoztam már. Nem ismerem a helyi viszonyokat, érdeklődd meg, hogy bevállalnák-e így az etetését.
2012. dec. 2. 20:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 anonim ***** válasza:
91%

De izgalmas téma! Nekem az jutott eszembe, hogy ideiglenes kutyánál én inkább arra szoktam figyelni, hogy csak akkora tekintélyt mutassak, amekkora feltétlenül kell az együttéléshez. Azért, hogy a kutya ne vágyjon vissza a nagyon egyértelműen kommunikáló falkavezérhez a kényeztetésből. Valamiért az a tapasztalatom, hogy a tekintély sokkal erősebb kötődést alakít ki, mint a kényeztetés. A kényeztetés szerintem minden kutyának jól esik, szerintem nyugodtan kényeztesd, sokkal inkább arra kell vigyázni, hogy ne te legyél a szemében A Gazda.

Mert az megnehezítené az új családba beilleszkedését, mintha csak egy pajtás vagy, aki finom falatokat ad.


Persze minden ember, kutya és helyzetfüggő, így a tiétek is.

2012. dec. 2. 20:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/9 anonim ***** válasza:
Na, ezt a kommentem hosszasan veséthetnék a nyelvtan nácik. Ilyen, mikorb ez ember telefonon ír és nem látja a mondat elejét.
2012. dec. 2. 20:37
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!