Kutyásként értek már atrocitások? Ha igen, mifélék? És hogyan kezeltétek? (folyt. Lent)

Nah igen a váratlan simogatók nagyon veszélyesek.. És amikor elmesélem a gyereknek hogy nem így kéne hozzá nyúlni egy kutyához akkor anyuka meg el kezd hisztizni hogy majd ő megneveli a gyerekét... Ilyenkor szoktam elmesélni hogy a kisgyerek csuklója pont 1 esetleg 2 harapás a kutyának és nem azért fog harapni mert agresszív hanem mert megijed és ez a válaszreakciója 1-2 kutyának.

Amúgy egy időben kerültek minket is a telepen a kutyások (bár az enyémek többnyire póráz nélkül vannak) 1kivételével már midenkivel beszélgettem :D Sőt keres is a társaságunkat már a legtöbben. Általában az mondják hogy először féltek de rájöttek hogy annyira nem lehetnek rossz kutyák ha ennyire szót fogadnak.. Lehet én lakom nagyon jó helyen de többször hallottam dicséretet hogy milyen jól viselkednek stb, mint a szitkozódást bár ez lehet a kutyusok méretéből fakad..

De amúgy ha valaki belerúgott volna a kutyába nem csak kiabáltam volna vele az biztos..

Már ezerszer leírtam itt gyiken a nagyobb-érdekesebb incidenseket...nincs erőm leírni őket ismét :)

Röviden:

- szobakutyások magyaráznak póráz miatt, pedig az ő kutyulijuk támad flexin, szabadon vagy a gazdi öléből

- agresszív nagytestű kutyák pórázon őrjöngenek, de gazdi nekem kiabál póráz miatt

- antiszoc kutyák szabadon, persze nagy kanok és rontanak rá a kutyámra

- kapun kiszökő kutyák támadása

- BKV-n rendszeresen a lábára-farkára lépnek, beszólnak, minek ide kutya

- gyerekeket visítva kapkodják el a kutya elől...

nagyjából ennyi :D

7-8. érdekes. Engem a gyógyszertárba is beengedtek a 2 hónapok kiskutyámmal a kezemben. Az ajtóból beszóltam, hogy lássák, kutyával vagyok (megjegyzem, a Fannika cicaméretű volt akkor) , a gyógyszerész meg behívott, el is beszélgettünk.

28/n

Nekem vegyes élményeim vannak, amstaffom van, és ugye előítéletekben nincs hiány. Gyerekét féltő anyuka, pedig az enyém nem bánt senkit. Arrébb szoktak állni a járdán, van aki átmegy a túloldalra, úristen "harcikutya", stb.

Viszont van jó élményem: meg szokták azt is jegyezni, hogy milyen szép a kutya, néha kisgyerekkel is oda mernek jönni, megkérdezik előtte, hogy lehet-e simogatni. Az állateledeles üzletekben imádják, a pusziosztós kis macifejet :)

Ja és még egy érdekes élmény: tigriscsíkos a kutyám, és a pofija majdnem fekete, a szájkosár is fekete (szövet) egyszer felszálltunk a buszra, és a sofőr hátraszaladt, hogy van-e rajta szájkosár, mert úristen az ilyen kutyákra feltétlenül kell..

az első néhány válaszoló között elég brutális emberek is vannak. üvöltenek, ajtót csapkodnak, nem tudnak uralkodni magukon. eddig soha semmi bajom nem volt a kutyatulajdonosokkal, szeretem is a kutyákat, de most kezd megváltozni a véleményem róluk.

meg itt agyba főbe lepontozzák az embert az állatok kategóriában ok nélkül. ide se jövök többet.

itt a gyakorin eléggé negatív véleményem alakult ki az állattulajdonosokról, ami korábban nem volt.

igen csak a kutyások veszítik el a türelmüket,csak mi vagyunk néha hisztisek és idegbetegek,és csak mi nem tűrjük hogy rongyként beszéljenek velünk!

Tudod ez egy külön szekta te ezt nem értheted..

5 éve él velem a kutyusom, és igen, azóta kezdem jobban megismerni az embereket. :)

Beszóltak sokszor, hol ezért, hol azért. Fegyelmezett, jófej, szocializált goldenem van, pórázra veszem, ha idegenek jönnek, mert tiszteletben tartom, hogy más esetleg megijed a méretétől, vagy csak nem szereti a kutyákat stb, ő meg imád mindenkit.

A kedvencem az volt, mikor csórikám pisilt, és szuka lévén ugye nem állva... Hogy szedjem fel. :)

Meg egyszer egy szerencsétlen biciklis hölgy elég idegesen rámszólt, hogy legyek kedves és azonnal kössem meg a kutyám (mikor a dolgát végzi, általában elengedem).

Szó nélkül rátettem a pórázt, és mondtam kedvesen a hölgynek, hogy jöjjön nyugodtan, megkötöttem.

Rögtön hangnemet váltott, megköszönte, és elmesélte, hogy nagyon fél a kutyáktól, és ha szólni mer valakinek a póráz hiánya miatt, lehordják jópáran.

Pedig tiszteletben kell igenis tartani, hogy nem mindenki szereti az ebeket, vagy csak fél, vagy allergiás, vagy bármi...

Vonatoztunk múltkor, pórázon volt, a lábamnál feküdt, de a szájkosarat levettem róla (textil szájkosár, goldenre szép lenne egy fém szájkosár :), a kalauzok sem szóltak, sem odaúton, sem visszaúton. Mondjuk azért is vettem le róla, mert iszonyúan fűtöttek a vonaton, és szájkosárban nem tud lihegni.

Meg hát persze volt csomó más eset is, hogy beszóltak, de kár lenne teleírni vele az oldalt, és én is igyekszem a pozitív dolgokra koncentrálni, általában mindenki imádja, a kedvességét, meg ahogy nyakból csóvál mindenkinek. Igazi retriever a lelkem. :)