Milyen volt, mikor először vittétek ki a kutyátokat utcára sétálni? Hogyan kezeltétek?

a veszettség utáni oltás után .

Hát vicces volt. Nagyon ragaszkodó, úgyhogy el sem ment mellőlem, hanem mindig a lábamnál volt, amint megálltam, a két mellső lábát rámtette, hogy vegyem fel, amikor meg leültem a padra, felugrott az ölembe. ez egy hónapig így ment, most meg nem lehet elkapni.

Majdnem 5hónaposan került hozzám a kutyám (pekingi) mikor legelőször levittem nem is volt rajta póráz meg hám és furcsa volt, hogy sose láttam hol a kutya (mindig mögöttem volt). Német juhászkutya után furi volt hogy nem látom. Pár napig nem is volt rajta póráz, de szerintem nem is baj, mert jobban ki alakult, hogy figyelnie kell rám. Persze azért raktam is rá ha mentünk valahova.

Egyébként szerintem először mindenképpen hagyd, hogy felfedezzen, fontos, hogy a sétát pozitív élményekkel társítsa, hogy élménnyel menjen sétálni. De azért érezze, hogy Te irányítasz. Persze eleinte biztos nem fog elkezdeni húzni mint az őrült, de ezt ne is engedd neki később se, hisz ahogy látom, nem egy kis fajtáról beszélünk. Majd szépen fokozatosan álljatok át arra, hogy a sétákat Te irányítod arra mentek amerre Te akarsz. De az elején hagyd had menjen amerre akar.

Nekem két borderem van, az első séták nálunk is kalandosak voltak. Falun élek, itt összefutni mindenféle állattal. Sosem felejtem el, az idősebb kutyusommal, amikor először voltam sétálni, összefutottunk lovakkal és onnantól kezdve ő úgy döntött, hogy ez a séta dolog borzasztó és sehova nem hajlandó menni. Leült, betámasztott, halálra volt rémülve és semmi... :) Haza kellett hoznom, mert hiába tettem le, három utcával arrébb sem volt hajlandó jönni a saját lábán! :D Persze utána szépen belejött a hangokba és szagokba, aztán ha már csörgött a póráz, nem lehet lelőni úgy be van indulva. :)

Második kutyám még kölyök. Vele is elég kalandos volt az első séta. Úgy ment a nagy mellett, mintha hozzánőtt volna, ha egy kicsit lemaradtunk, vagy előre haladtunk, akkor nagy bajban volt a picike. Amíg a kerítésektől messzebb tudtunk sétálni addig nem volt gond, a nagy mellett nagyon szépen sétált, gondolom "hozzádörgölőzve" biztonságban érezte magát, utána amikor már a kerítések mellett kellett menni közvetlen és minden kutya jól megugatott minket, akkor teljesen megkergült szegény, rohant volna el a vakvilágba, nem nagyon lehetett kezelni, teljesen kétségbe esett. Fel kellett venni, úgy remegett, mint a kocsonya, de amint megnyugodott a gazdi karjaiban le lehetett tenni és mentünk tovább vígan. :)

Először csak hagyd hagy fedezze fel a dolgokat, valószínű nálatok is lesznek kalandok. Második, harmadik sétától viszont kezdheted tanítgatni a lábhoz szoktatásra, mert egy kisebb kutyával sem kellemes a séta, ha a húz, hát még egy ilyen naggyal. :)

hat jo nektek hogy ilyen kis "nyuszi" kutyusotok van :D az enyem spaniel, o mar az elso setat imadta.. mindent megszaglaszott, kis kalandozo a draga :D

mi ugy csinaljuk, h leultetem es mondom neki h "fuss" es akkor szabadon szaglaszhat, egyebkent szorosan mellettem kell jonnie.

a lenyeg, h a seta alatt is tudja h ki a fonok!