11 éves kutyát vinnétek magatokkal Norvégiába?

Ez rajtad áll, hogy hogyan is döntesz, de azért megpróbálok segíteni:)

Érvek, amik amellett szólnak, hogy vidd ki:

1.Nincsenek nagy egészségügyi problémái

2.Még ma is viszonylag aktív

3.4 órás repülőút azért nem olyan hosszú

4.Melletted lehet az úton, tudod figyelni az állapotát, stb.

5.Lehet neki is jól fog esni egy "kis" kiruccanás, talán még jobban fel is élénkül az új, felfedeznivaló, számtalan izgalmat rejtő környezetben

6.Ezáltal nem lesznek unalmasak az utolsó, nyugdíjas évei:)

7.Szerintem egy kis nyugodt kanapén heverészésnek külön örülni is fog, úgy gondolom nem jelent majdgondot neki, hogy a nap nagy részét lakásban tölti

8. Ha már itt tartunk, hogy lakás, megnyugtatóan is fog hatni rá szerintem az, hogy a gazdihoz, a gazdi holmijaihoz közelebb lesz, ez "egy csipetnyi otthon"

9.És akkor vegyük figyelembe az érzelmi oldalt is: neked hogy esne, ha Magyarországon hagynád? és neki hogy esne ez?

Érvek, ami az ellen szólnak, hogy vidd ki:

1.Ha nem is matuzsálemi kort megélt, azért már nem mai gyerek,lehet, hogy gondot fog jelenteni neki elszakadni a biztonságot jelentő otthontól

2.Lehet, hogy nehéz lesz neki kizökkenni a nyugodt, megszokott otthoni élettől, lehet, hogy meg is lesz zavarodva

3.A repülőút nem hosszú, de ha még sosem repült, talán még autóban sem utazott, akkor lehet, hogy 40 órának fog tűnni az a 4 óra

4.Előfordulhat (hogyha eddig kinti-benti, vagy kinti kutya volt), hogy nem lesz túl előnyös számára a "beragadás a falak közé"

5.Ez pedig egyszerűen az, amit a kérdésed magyarázatának az utolsó soraiban leírtál

12/L

Hamvasztás.

Èn is viszem 11 éves kutyámat Berlinbe. Ùgymond nem akarom, hogy más karjai között haljon meg, ha már 10,5 évet lehúztunk együtt.

Hát hogy a fenébe ne vinném, miután leélt velem majdnem egy kutyaéletet, pont a végére hagyjam el? Lósz*rt. Ha Norvégiában rituálisan felfalnák a kutyákat, akkor is kivinném, mert neki éppenséggel tökmindegy, mi történik a testével a halála után, az számít, hogy hogyan él, amíg él.

A repülőutat kibírja, a lakásban tartást imádni fogja, az új környezet kellemes változatosság lesz neki. Ne parázz, hanem intézd az útlevelet.

A férjem januárban megy Norvégiába, 10 éve van vele a most 12 éves kutyus. Sajnos ő nem tudja vinni, mert a kutyát egyszer egy műtét után már újra kellett éleszteni, azt mondta a doki, tuti nem élné túl.

Én és a gyerekek itt leszünk vele, mindenkinek nehéz lesz, de majd vigasztaljuk egymást :(

Állatútlevél, chip (bár ez utóbbi már kötelező), nagy gond nem lehet ilyen rövid úton. Illetve a fogadó ország állategészségügyi szabályait kellene kinyomozni, mert az még beteheti a kiskaput. Angliába talán még mindig nem viheted magaddal ugyanazon a repülőn a jószágodat, bár a kötelező karantént idén januártól már megszüntették. Nehogy beleszaladjatok valami szívatásba.

Témától függetlenül meg lehet kérdezni, hogy mit fogsz csinálni Norvégiában?

nekem egy cicám van. előtte soha se volt 4 lábó állatunk.

hal és papagály volt már.

2 1/2 hónapos a cica. utcán találtam 1 hónapos lehetett kb. de már ennyi idő alatt is annyira a szívünkhöz nőtt hogy semmi pénzért nem válnánk meg tőle. szóval vigyed ha van rá módod. a többit az élet megoldja majd.

el se tudnám gondolni