Ti mit tesztek, ha a kutyátok verekedésbe keveredik?

A kutyás körben akikkel sétáltatok rendszeresen vannak kisebb-nagyobb összezördülések, sajnos a bevett gyakorlat az az, hogy a gazdik többsége áll és néz. Sokszor az én kutyám a közelében sincs az akciónak, ha nem vele történik valami az hidegen hagyja, de mégis én vagyok az egyetlen aki beavatkozik.

Szóval ha kezd elfajulni egy-egy játék vagy szócsata, akkor nekem sokszor elég egy határozott kiáltás/rászólás, ha az egyik kutya piszkálja a másikat aki láthatóan már nem élvezi és lassan eljut arra a szintre, hogy nem játékból fog odaszólni, akkor a bajosabbat a nyakörvénél fogva leemelem a másikról vagy ha nincs rajta akkor annál fogva a gazdi felé irányítom.

Ha az én kutyám keveredik ilyen helyzetbe akkor rászólok és ha abba maradt az acsarkodás behívom (nem kezdeményez verekedést, de nem adja meg magát a másiknak ha az nekimegy, illetve a piszkálódást is csak egy bizonyos szintig tűri békésen).

Egyszer volt komolyabb eset mikor egy újabb kutya nekiment az enyémnek, ekkor szétválasztottam őket és az enyémet elhoztam onnan, szerencsétlenségemre a másiknak nem volt ez elég utánunk jött és elkapta a kezem. A másik gazdi csal állt és nézett közben, még én jó párszor rárugtam a kutyájára, hogy engedjen végre el.

Ha épp nem kaptam volna egy kisebb sokkot akkor leordítom az ember fejét, de épp bambán azt néztem, hogy mim hol szakadt fel, honnan vérzem, illetve a kutyámat vagy 3x átnéztem, hogy legalább ő rendben van e.

Tapasztalataim szerint azok az ismerőseim akik csak "kutyázgatnak" és nem foglalkoznak velük komolyabban állnak és néznek, a távolból szörnyülködnek/visítoznak vagy azt vallják, hogy ez természetes és rendezzék le egymás közt a kutyák a problémát. Mindössze egy emberről tudok aki ebből a körből kiáll a saját kutyájáért, ha az olyan helyzetbe kerül.

Nekem 2 éves amstaff szukám van, egy áldott jó lélek, minden kutyát szeret.

A környéken él egy agybeteg, mentett, teljesen szocializálatlan kutya, kb.kuvasz méretű.Emberektől nagyon fél, de utálja a kutyákat.

Egy hatalmas futtató van a környékünkön, és a keverék kutya gazdája is egyszer kihozta kedvencét.Amint meglátta a kutyámat, messziről lopakodni kezdett felé, majd nekifutásból ráugrott, és elkapta a nyakát.Én odarohantam, megfogtam a nagy kutya szemhéját a mutató-és középső ujjammal, és teljes erőből hátrahúztam.Nem engedte el, hanem rákapott a kutyám fülére (nincs kupírozva, és olyan mint a selyempapír).Erre megfogtam a támadó kutya két fülét, és húzni kezdtem.Erre elengedte, semmi baja sem lett a mocsoknak, pedig az én kutyám is küzdött derekasan.Az enyémnek majdnem leszakadt a fél füle, és a vadállat gazdája csak annyit mondott, hogy kifizeti az elszakadt nyakörvet.

Ha a kutyámról van szó, nincs lehetetlen, muszáj közbelépni, mert nagyobb baj is lehet, mint egy átlyukasztott fül. :/

Sajnos a támadó szuka volt.Én úgy "tanultam", hogy a kan kutyának, ha beindul, a heréjét/hímvesszőjét kell ekapni és megcsavarni, hogy abbahagyja a bunyót.

Szomorúan tapasztalom, hogy sok verekedést a német juhászok kezdeményeznek. Nekem is ez a tapasztalatom:(

Egyet ismerek, aki jó fej kutya, mondjuk ő már elég öreg. De sajnos a többszöri kudarcok miatt én már nagy ívben elkerülöm ezt a fajtát.

"Ha a labradorod a kisebb kutyámnak nekijönne, úgy rúgnám le róla, hogy darabokban vinnéd haza."

Én a gazdáját is lerúgnám - nem érdekel aztán őt ki vinné haza.