Ti mit tesztek, ha a kutyátok verekedésbe keveredik?

Úgy tudom az az ajánlott eljárás, hogy valami bottal vagy egyéb eszközzel kell őket szétválasztani.

Velem csak ritkán történt ilyesmi, egyszer az egyik szomszéd kutyája szökött ki és átugrott a kerítésen hozzánk, aztán az enyémmel összeverekedtek. Közben átjött ugyan a szomszéd, de csak nekem kiabált, hogy próbáljak csinálni valamit, szóval nem sokat segített...

Én elkaptam az ő kutyáját hátulról/oldalról, kb. a "vállánál" megfogva és lerántottam az enyémről, mert tudtam, hogy az enyém nem ugrik rá hanem nyugodtan marad.

Én a legtöbb esetben odanyúlok (általában amúgy sincs kéznél semmi eszköz), bár tudom, hogy veszélyes, de féltem a kutyát így inkább vállalom, hogy kissé én is megsérüljek. (Azért nagyon durva harcnál nem nyúlnék oda, akkor szerintem, mivel az én kutyám alapvetően nyugodt, hatalmasat rúgnék a másikba, hogy utána kidőljön és ne tudjon rámtámadni. Nem szívesen bántanám a neveletlen/kóbor kutyákat sem, de mégiscsak az enyém fontosabb számomra, nem akarnám, hogy megsérüljön.)

volt már pár ilyen helyzetünk hiába kistestű kutyám van..első ilyen pont úgy mint nálad,egy törpepincser hatalmas agreeszióval támadta a kutyámat,nyakra ment,kutyám sírt,gazdája röhög.. Akkor találkoztam ilyen helyzettel először,próbáltam odébbrúgdosni azt a vakarcsot mindhiába akkor a lábamra támadt,gazdája tovább trécsel..megfogtam a kutyát és felül a tarkójánál fogva odébb raktam ettől mégjobban felhergült,aztán szóltam könyörögve gazdájának hogy csináljon már valamit az meg vigyorogva,puszilgatva ölben odébbvitte a kutyáját,igen ideges voltam,több helyen megsérült a kutyám.

Azóta ha ilyen van hogy rátámadnak a kutyámra aki most már megvédi magát akkor még pici volt,akkor rögtön elhagyom a helyszínt,nem totojázok. Ha a kutyám szít verekedést(sajnos előfordul ha domináns próbál lenni vele más kutya),akkor viszont nagyon leszidom,mert volt pár hónapja hogy megtámadott egy kutyát és összeverekedtek. Gazdától sűrűn elnézést kértem (aki nem bánta,elkezdi végre valaki lerendezte a kutyáját) és elhagytuk a helyszínt és hazamentünk nem maradtunk tovább a téren.

Összefoglalva most már vagy elhagyom a helyszínt,vagy ha a kutyám tehet róla akkor "büntetésből" hazamegyünk,nincs tovább játék. Hál isten nem sűrűn fordul elő ez a szitu.

Nálunk eddig inkább csak "szájkarate" fordult elő ilyen szituációban, a saját kutyámat legtöbbször el tudom hívni (már ha meghallja az ugatás közepette hogy neki szóltam) vagy elhúzom a póráz segítségével, a másik kutyát meg elzavarom. Eddig egyszer kellett csak tetlegességig elmennem, 2 kutya jött ránk az egyiket elzavartam szóval de a másik nem tágított. Először megrúgtam gyengében az oldalát de csak jött a kutyámra továbbra is és ekkor erőből pofán rúgtam, meg is szédült tőle kicsit aztán elszaladt mindkettő támadó kutya.

A gond egyébként ott kezdődik mikor össze is marják egymást a kutyák, mert akkor nagyon oda kell figyelni ha el akarom húzni/rántani valamelyik kutyát mert ha épp harapja a másikat, nagyon komoly sérülést okozhat ha elrántom valamelyiket is, mert kitépheti a bőrét, húsát a másik kutyának.

5 kilós kutyám van, aki nem csak a konfliktusokat kerüli, hanem úgy alapvetően a kutyák többségét. A kistestűeknek azért persze örül, egy gyors szimat erejéig oda is megy farokcsóválva, de utána megy tovább. Nagytestűeknél mondanom kell neki, hogy ne féljen, nem bántják, és ő megérti, és hagyja, hogy megszimatolják.

De persze egy kis acsarkodás minden kutyánál előfordul. Az elmúlt 6 év alatt talán 1-2 olyan volt, hogy más kistestűvel összemorogtak, de nem volt verekedés, az enyém soha nem is kezdeményezne bunyót, de ha arról van szó, megvédi magát. Nem támad, csak villogtatja a fogait inkább.

Nagyobb testű kutyákkal már sajnos többször volt gondunk, de hála Istennek még soha nem sérült meg az enyém. Mint írtam, az enyém a legtöbb kutyát elkerüli, mégis volt már olyan, hogy más kutya szó nélkül rárohant.

Van 1 labrador, aki valamiért utálja a kutyámat, évek óta mindig durván támadja, ha találkozunk. A gazdája meg elég unintelligens, mert nem fogja meg. Na ez az egyetlen kutya, akitől az enyém fél, ha meglátja, azonnal behúzza fülét-farkát, és látom, hogy menekülne. Párszor előfordult, hogy nem vettük észre időben, és rátámadott az enyémre. Eddig mindig elég volt egy határozott ráordítás (de azt nagyon hangosan)

Sajnos már több német juhász próbálta megtámadni, egyszer egy boxer terítette le, és egyszer egy vizsla.

Ja igen, és van egy közepes testalkatú keverék is, aki a legtöbb kistestűt utálja. Vele is sikerült egyszer úgy összefutnunk a sötétben, hogy nem volt pórázon. Azonnal rárohant az enyémre. A gazdája hozzávágta a kulcsát, akkor egy pillanatra meglepődött, és csak azért nem lett komolyabb baj, mert azonnal elrángatta onnan. Azóta nem láttam póráz nélkül.

Szóval az én kutyám egy karakán kis terrier, aki megvédi magát, de nem egy domináns egyed. Ő nem támad, más kutyára se okkal, se ok nélkül.

Olyan már volt, hogy a legjobb barátnőm goldija (na ő egy domináns kan kutya) összeverekedett más kan kutyával. 1 boxer, és egy labrador. A labradornál én mertem csak odamenni, a boxernél a másik kutya gazdája verte le a saját kutyáját a lánc pórázzal. Az nagyon csúnya és kemény verekedés volt, szerencsére csak a goldi füle sérült egy kicsit.

Nagyon nehéz az embernek megőrizni a lélekjelenlétét ilyen helyzetben. Főleg egy olyan gazdinak, aki nem túl bátor, nem túl határozott, az nem mer közbelépni.

Szerencsére még ilyen nagyobb verekedés nem volt. Egyszer történt olyan,hogy szabadon volt egy kutya jött az enyém felé, először még nem támadott,ismerkedtek. ( a gazda kicsit odébb volt, szólt a kutyájának,de az nem reagált)

Az ismerkedésből az lett,hogy rá akart ugrani a kutyámra, hágó mozdulattal probálkozott, persze az enyém nem hagyta hátra fordult és rámordult a másik se hagyta ezt annyiban, így félig egymásnak ugrottak, a saját kutyámnak szóltam magam mögé húztam. A másik kutya jött volna még csak köztük álltam, a gazda meg jött megkötni a kutyáját. Ez nem volt így nagyon vészes helyzet, a legjobb amit tehetek ha közéjük állok, -ha már rendesen egymásnak esnek,ez persze nem kivitelezhető, de ilyen eset még nem volt nálam és remélem nem is lesz :) -

Amikor köztudottan idióta kutyát látok közeledni, akkor lábhoz rendelem a kutyámat de így is előfordul néha, hogy a szembe jövő megkerül minket és nekiesik az enyémnek. Általában egy határozott rákiabálás segíteni szokott. Persze az enyém se hagyja magát, megpróbálja a tömegével leszorítani a másikat de ő nem támad. Beáll mögém és hagyja, hogy lerendezzem az agresszor kutyát, persze ha az nem csimpaszkodik rá vagy sikerül leordítanom az enyémről. Ma egy támadós border collie jött szembe, úgyhogy az enyémet lefektettem, és a két kutya közt állva megvártam, amíg elmegy. Most megúsztuk.

Volt olyan, hogy tőlem olyan 50 méterre elállta az útját egy másik kan, megszaglászták egymást majd amikor kihívtam az enyémet ebből a szituációból és boldogan elkezdett rohanni felém, akkor a másik hátulról rávetette magát és átmentek szemből bírkózásba. Ekkor egy rákiabálás segített, egy pillanatra abba hagyták a birkózást és tovább tudott jönni az enyém. Egyszer volt csak olyan, hogy komoly harapás történt. Akkor már messziről gyanús volt, hogy a szembe jövő németjuhászt csak "rávetődéssel" tudja a gazdája megfogni (mert épp elment mellettük egy futó), de mivel végülis elengedte a kutyát, így bíztam benne, hogy talán nem veszélyes. Aztán ahogy közelettek, a nj átment vadászó üzemmódba. Itt is lábhoz rendeltem a kutyámat, a nj elment mellettem jobbról, majd megkerülve minket hátulról beugrott a kutyám alá és alulról próbálta marcangolni a nyakát. Na itt nem segített se az ordítozás, se a kavicsos palack, úgyhogy elkaptam a nj hátán a bőrt, kihúztam a kutyám alól, felemeltem és oda tettem a gazdája elé. Tisztára el volt borulva a kutya agya, látszott a tekintetén, hogy ő most ölni akar. A gazdája persze még ekkor se fogta meg, a nj pedig újból neki rontott az enyémnek. Elé álltam, széttárt karokkal rámozdultam és rákiabáltam de mintha ott se lennék kikerült és másodjára is levadászta a kutyámat, ismét alulról próbálkozva. Miközben az enyém felette tornyosult, a nj elkapta a mellső lábát. Megint megmarkoltam a hátán a bőrt és mostmár mérgesen oda dobtam a gazdája elé, hogy lesz szíves végre megfogni, miközben még ő méltatlankodott, hogy durva vagyok a kutyájával. Nekem a csuklómat és a bokámat harapta meg, a kutyám lábát meg 3 helyen lyukasztotta ki. Valószínűleg a saját nyelvét is elharapta, mert az egész pofája csupa vér volt, márpedig se a kutyám se én nem véreztük különösebben. A kutyámon a nagy szőrben alig találtam meg a sérülést, annyira nem vérzett neki. A nj gazdi állítása szerint ilyet még soha sem csinált a kutyája, de a többi kutyás mondta, hogy az ő kutyáikat is kergete már meg, csak azokat nem tudta utol érni.

Most nem írnék kisregényt, megkíméllek a rengeteg támadós sztoritól :D

Ha csak összeugranak, vicsorognak-hörögnek-csattognak, akkor elég egy hangos "hejj" vagy bármilyen kiáltás és szétmennek a felek.

Ha komolyabb a dolog és a kiáltás nem segít, akkor a hátsó lábuknál kell őket széthúzni, de figyelve arra, hogy ezt ne akkor tegyük, mikor fogják egymást, mert akkor szépen kiszakítják egymás húsát. Sokan esküsznek az orr befogására, torok szorítására, herék tekerésére...

Nálunk eddig elég volt ordítás, esetleg egy használati tárgy kutyához vágása vagy súlyos esetben 2-3 erős rúgás