Normális dolog hogy én minden kutyát rajongásig szeretek?
Tuti, hogy Te még szemtelenül fiatal vagy:)
Én is ilyen voltam, aztán tudatosan szoktattam le magam a felesleges rágódásról. Én is nagyon szeretem a kutyákat, és felelősséget érzek irántuk, állandóan a gazdára váró kutyák hirdetéseit böngésztem. Szinte már elviselhetetlenül nehéz volt nap mint nap szembesülni, hogy hány ezer kutya él nyomorult sorsban.
Aztán egyszer úgy döntöttem, hogy inkább a homokba dugom a fejem. Ha kóbor kutyát látok persze, hogy segítek neki, most is van ideiglenes kutyám. De nem akarom magam felelősnek érezni minden kutya sorsáért.
Nagyon rossz még leírni is, de 52 éves vagyok, és nő....:)
"Szinte már elviselhetetlenül nehéz volt nap mint nap szembesülni, hogy hány ezer kutya él nyomorult sorsban. "
Ezt érzem én is, de ez ellen az érzés ellen nem tudok semmit tenni. Volt, mikor én is bedugtam a fejem a homokba de akkor meg azért gyötrődtem, hogy hogy lehetek ilyen szemét ember. Ha kimegyek a helyi menhelyre, azért vagyok feldúlva mert a sok szerencsétlen állat így tengeti mindennapjait, ha nem megyek, akkor meg azért van lelkiismeret furdalásom....
Áááá, nem jó ez így sehogy.....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!