Van még valaki, aki semmi csodálnivalót nem lát a túl barátságos kutyákban?

Semleges a véleményem róluk.

Jobb, mintha meg akarnának harapni.

Mondjuk a nyalakodós, mindent összeszőrőző kutyákat nem szeretem.

Én sem szeretem kimondottan az ilyen személyiségű kutyákat ezért nem is tartok ilyet. Van aki ezt szereti és jó is hogy vannak ilyen 'jámbor' fajták mert van aki nem olyan erős kezű hogy elbírjon pl egy KÁJ-al de nem is akar.

Én a távolságtartóbb kutyákat szeretem de biztos vannak akik meg pont az ilyen viselkedést nem preferálják.

:) Én szeretem ha csak a családdal és az ismerősökkel kedves és a többi ember hidegen hagyja.

Emberekben is van ilyen, nem? :)

A kutyáknak is van saját személyisége.

A legutóbbi ilyen kuttyot amivel összeakadtam, biztos hogy imádtad volna.

A vonaton ültem, a kerékpáros részben ahol ugye nagy hely volt a székek között.

Gazdi bevezette a kutyát, lefektette, rajtunk kívül senki nem volt arrafelé.

A kutya kinézett magának, jött volna hozzám de a gazdi mindig legyömöszölte a földre.

A kutya egy idő után ott maradt.

Teltek múltak a megállók, és egyszer csak azt vettem észre hogy ott fekszik előttem.

Gyakorlatilag centiről-centire araszolt hozzám, se a gazdája se én nem vettem észre :D

Egyszerűen imádnivaló volt, a gazdi is beadta a derekát úgyhogy dögönyöztük hazáig :)

Sajnos nem tudom milyen fajta volt, de büszke kinézetű és hatalmas.

Nem lehet hogy Golden volt ?:)

Egy ilyen kis mackóval én is találkoztam már, ültünk a parkban erre látom hogy jön egy goldi , vizes palackkal a szájában. Odaült elénk és várta hogy dobjuk el neki. Én ilyet még nem láttam de majdnem elolvadtam pedig eredendően nem tartanék ilyen kutyust de ő valami imádnivaló volt. Gazdi már meg sem lepődött megvárta hogy had játszunk vele aztán elvonszolta :D

Nem, utánanéztem, német dog volt.

Ezért is tűnt furcsának, hogy ennyire jönne hozzám :)