Van bármi negatívuma az ÚJFUNDLANDI fajtának? Ha nem hamarosan beszerzek egyet! Légyszi, mondjátok hogy jól döntök!

Az újfundlandi nem éppen kisgyerek mellé való fajta. Az enyém körül-belül 4 hónapos korában találkozott egy 3 éves kisfiúval, és játékból feldöntötte (sírás, satöbbi.)

Egyébként nagyon-nagyon oda kell figyelni, hogy melyik kölyköt hozod el. Én az utolsó kanra "csaptam le" meglehetősen félős volt már kiskutyaként is. Ez persze viselkedési problémákhoz vezetett: mikor hoztunk mellé egy bobtailt, kiütközött a féltékenység, azóta sem tudunk vele boldogulni. (Újfundlandi jelenleg 9, bobtail pedig 8 hónapos) Leginkább rám, a gazdira féltékeny, egyszerűen nem akarja engedni, hogy a másikkal is foglalkozzak. Minden nap hatalmi harcot vívunk, bár mióta naponta kétszer tanítom, és gyakran a bobtail társaságában, ez tompult, végre érzi, hogy ki a főnök.

Másfelől kiváló házőrző, és félelmetesen okos. Komolyan, úgy használja a mancsát, mint más a kezét... Ki tudja nyitni a kertkaput, kulcsra kell zárni, hogy ezt elkerüljük.

Egyébként bújós kutya, imád ölben lenni, él-hal a pocakvakarásért, mint minden rendes kutyus. Nem bántam meg, hogy őt választottam, még ha nehéz is vele.

A bundáját egyszerűen muszáj naponta fésülni, főleg a füle tövén, a nyakán, és a lábain hajlamos csomósodni (a fülén sajnos a mindennapos alapos fésülés ellenére is óriási gubancok voltak....)

Volt bernáthegyim, azok egyedül jobb kutyák az újfundlandinál. Az persze tény, hogy a lógó pofa miatt mindkettő végtelenül nyálas. De kit érdekel, ha egyszer ragaszkodnak? :)