Mit tegyek, ha a kutya nem hallgat rám?

Hogy lehet valaki annyira felelőtlen, hogy egy módszert leír, amit alkalmazva a kérdező tuti elrontja az egészet????

Arról nem beszélve, hogy mások ezekért az információkért keményen fizetnek, hogy megtanulhassák, és gyakorolhassák...

Aki meg egy ilyen leírás alapján vág bele az egészbe (amit még ezer dologgal kéne kiegészíteni, mert nagyon hiányos és részleteiben pont a lényeg hiányzik), annak meg sok sikert a jövőben, mert mindez szép és jó, de ennyitől nem fog működni sajnos...

Gratulálok...

Én ha ajánlhatom, tanuld meg a kutyatartás alapjait kutyaoviban, az nem is drága, utána pedig eldöntöd, szeretnél-e kutyasuliba is járni a kutyáddal.

Ne innen tanulj meg a kutyáddal bánni, hanem szakemberektől.

Szia!

Ezt a bejegyzésedet látván, szeretném megkérdezni, hogy mi ez a módszer amit tüzetesen körbe irtál, de nem árultál el!? Várom válaszod és előre is köszönöm!

Üdv

A módszer lényegében annyi, hogy mikor már valaki oly mértékig dühös a kutyára, amiért nem tud vele mit kezdeni, hogy azt gondolja, vagy ő fog élni, vagy a kutya, de együtt egyszerre biztos nem, mikor már az új szerető családot keresi az ebnek, akkor kell ezt végre hajtani, mert csak akkor lesz olyan állapotban.

Ha az általam felsorolt kiváltságokat nézzük, ez a technika azért ennyire hatásos, mert két kiváltsághoz is tartozik egyedülállóan. Egyfelől a közös akció irányításához, másfelől az "ez az én dolgomhoz".

Az alap, szélsőséges példa az, hogy miután a kutya tönkre tette az új, méreg drága bőr foteleket, szétrágott több hihetetlenül értékes bakelit lemezt, súlyos anyagi károkat okozott a gazdának azzal, hogy lemészárolta a szomszéd csirkéit és mindezt akkor, mikor otthon volt egyedül, vagyis nem büntethető, és ezen felül a gazda még behívni sem tudja a kutyáját soha, nem képes letiltani semmiről, nem tudja egyáltalán kezelni, az emberünk már kellően mérges az ebre ahhoz, hogy azon gondolkozzon, mit fog mondani a családtagoknak, miért nincsen többé kutyája. Ekkor, mikor a közeli menhely számát tárcsázza már, ekkor kell nyugalmat erőltetnie magára, pórázra raknia a kutyát és elindulni sétálni. Persze a domináns egyed kiváltsága, hogy megkezdje a közös akciót, a kutya valahol mélyen, ösztönösen tudja is, hogy a főnök léphet ki előbb. Viszont most hagyni kell, hogy a kutya menjen ki a kapun először, majd a gazda az egész felgyülemlett dühét, minden kis apró szemtelenséget és óriási kárt felidézve, rázúdítja a kutyára, pont, mikor az átlépi a kaput.

Ezt már igen sokan megcsinálták, bizonyított, hogy egy csapásra hatalmas tekintélyt képes szerezni ezzel a gazdi és így a kutya azonnal beáll mögé, már kontrollálható lesz és szófogadó. Viszont hihetetlen könnyű elrontani is, és ha elrontják, azt a kutya megérzi, és csak még egy "lúzer helyzet" lesz a gazdának, még lejjebb sodródik a sorrendben. Ezért nem ajánlják senkinek, mert valószínűleg nem fog sikerülni hatásosan. Az eredményességéhez tényleges kétségbeesés, csalódás és düh kell. Ez a módszer tényleg akkor hatásos, mikor már belátod, hogy így nem tudod tovább magadnál tartani a kutyát és soha többé nem is akarnád látni.

Igaz, én nem jutottam el idáig, de jól ismertem már a kutyák kommunikációját, tudtam, hogyan vagyok képes a legnagyobb hatással lenni a kutyámra és kellően dühös voltam rá akkor. Éppen csak szét tudtam volna tépni őt. Ez elég is lett ahhoz, hogy hatásos legyen a módszer. Úgy 2 éves volt, mikor végrehajtottam ezt a technikát. A kiváltó ok, ami miatt csaknem meg akartam akkor ölni, az volt, hogy súlyosan megharapta az érkező apámat. Mentségére legyen szólva a kutyámnak, a saját területén történt, a területvédő ösztöne hihetetlenül erős és előtte ha kétszer látta az apám, de talán érthetően akkor elborult ettől a viselkedésétől agyam, hisz én is jelen voltam pont és próbáltam őt letiltani. Neki nem volt joga agresszívek lennie a jelenlétemben, akármilyen körülmény is van. Viszont azóta, nagy részt e technikának is köszönhetően, már nincs ilyen gondunk. Nem támad még idegenre sem, mikor vele vagyok és viszonylag könnyen le tudom állítani.