Miért van az, hogy itt a labradoron meg a goldenen kívül semmilyen kutyát nem ajánlanak első kutyának?
Tegyük fel,hogy valaki nem egy szerencsétlen,utánaolvas a kutya igényeinek,ismerkedik és beszélget tenyésztőkkel,tapasztalatokat gyűjt.Itt bármilyen kutyával kapcsolatban kérdeznek a labradoron kívül egyiket sem ajánlják annak ,akinek még nem volt kutyája.
Na most a kérdésem az,hogyha valaki évek óta egy fajta szerelmese,de az "nem való első kutyának" ,akkor mégis mit kellene tennie? Ez úgy működik,hogy kezdésnek mindenki tartson 15 évig goldent,utána pedig automatice alkalmas lesz egy makacsabb fajta tartására?
Az indokok különbözőek szoktak lenni: ezt ne,ennek nagy a mozgásigénye ,ezt ne mert ez munkabolond,ezt azért ne mert kacs,ezt rengeteget kell nevelni .. Szerintem meg minden kutyát nevelni kell keményen és a tanulásra foékonyabb vagy szolgalelkűbb kutyákat is fogni kell vagy az ember fejére nőnek.
ha valaki nem tud mozgást,tanulást biztosítani egy kutyának az tartson halakat.
Kedves 18:09-es, ne haragudj, de menhelyen is rengeteg problémás kutya van, voltam sokáig önkéntes, és gyakran nem lehet megítélni, hogy viselkedik családban egy kutya, mert lehet, hogy a menhelyen tök normális, az új családban meg pár nap/hét alatt előjön, miért váltak meg tőle... Voltak nagyon súlyos dolgok, amiket nem nagyon illik terjeszteni, hogy ne csökkenjen az örökbefogadói kedv, de azért ha belegondolunk, Magyarországon mennyien szocializálják, tartják megfelelően a kutyáikat (pláne vidéken), és mennyi egymás közt szaporodó kutyafalka, szoros rokonságból született eb van, mert például megmaradt egy kölyök, és befedezte az anyját, hát én már nem feltétlenül ajánlanék menhelyi kutyát egy kezdőnek... Fajtamentőktől inkább, de mivel náluk javarészt szaporított ebek vannak, azért ez is meggondolandó.
Én hiába voltam önkéntes, és tartom magam állatvédőnek, végül mégis "áruló" lettem, és tenyésztőtől hoztam egy kihalás szélén álló magyar fajtát (sőt, mindjárt kettőt, mert úgy megkedvelt minket a tenyésztő, hogy ajándékba megkaptuk a testvérét, csak a papírok áráért, és jóval 100 alatt jöttünk ki, pedig remek vérvonalú, győztes szülőktől vannak, sok tenyésztő dicsérte már meg őket). Mi az, hogy a tenyésztő lehúz pénzzel?! Jó, nyilván vannak gazemberek itt is, akik a pénzre mennek, vagy csalnak, de azért a többség azért küzd, hogy fenntartsa, nemesítse az általa szeretett fajtát. Szerintem egy egészséges, szűrt, jó idegrendszerű szülőktől származó kutyáért hobbi célra 100 ezer alatti pénzt kiadni nem sok, már ha azt vesszük, mennyi pénzt ad az ember elektronikai kütyükért. Aki lehúz, az a mocsok szaporító, lehet, hogy olcsó a kölyök, de számtalan esetben beteg lesz a kutya, és ők termelnek a menhelyre is.
Az meg, hogy a menhelyi hálásabb, botorság. Persze, hogy teper, mert sok kutya közt ki kell tűnni, és örül, hogy végre foglalkoznak vele, de nemigen gondolkodik úgy, mint mi, hogy jaj, szegény árva vagyok, és az ilyen agyonsajnált kutyusok nagyon könnyen a befogadók fejére nőhetnek.
Szóval ezt így kijelenteni szerintem nem volt helyes.
Most lehet, hogy le leszek pontozva a sok "állatbaráttól", de ez van...
Nem, nem lesznek rögtön alkalmasak, csak ha az első kutyát is elviszik suliba, nevelik, fárasztják. És akkor megtapasztalja a gazda, hogy milyen kutyanevelés. Csak náluk ha valamit elrontasz, sokkal könnyebb helyretenni. De ha egy dobermannt rontasz el, ott már komoly segítségre, szakértőre lesz szükség, hogy nehogy kárt okozzon, míg a labrador max a fejedre nő, addig a dobi megtámadhat. Vagy dobi helyett roti vagy bármi, érted. (nem a fajták ellen vagyok, imádom őket, csak példa) Plusz legtöbben tizenévesen vállalnak első kutyát, és egy 15 éves elég nehezen boldogulna egy közép ázsiaival, mert már a kisugárzása sem olyan (általában). Nem tud olyan következetes, magabiztos lenni ( általában). Míg egy 35 éves férfinak már a megjelenése is sokat dob a kutyánál. De ezt csak te érezheted, hogy lenne e rá időd, energiád, olyan e a kisugárzásod, energiád, eléggé felkészült vagy e.
Az én első kutyám egy uszkár, a második egy óriás schnauzer.
ma 18:50
Szuper ez a leirás, én teljesen egyet értek veled és igy gondolom én is, bár én csak egy kis taknyos vagyok hozzád képest!:) Mindenesetre grat.:)
Köszönöm, kedves utolsó!:)
Jó tudni, hogy egyre többen vagyunk egy csapatban!:)
78%-os!:)
Ha a kutyáid ivarérett rokonok, akkor bizony rendesen alakulgat a falkasorrend.
Mint írtam, a nekleáris falkákban azért nincs ilyen probléma, mert az utódok még nem ivarérettek és tapasztalatlanok.
Semmiféleképpen sem éri meg nekik pattogni, ezért nem is teszik, minden tiszta sor, a szerepek világosak.:)
(Amúgy a Te falkádban igen valószínűleg hálózatos hierarchiáról lehet szó, így látatlanban legalábbis.)
És természetesen a kutya nem farkas, és valóban sok mindenben különböznek. De ugyanakkor meg rengeteg mindenben hasonlítanak.
kezdjük ott, hogy a kutyának nem a farkas az őse, csak van egy közös ősük.
De igazából nem értem, miért volt ezt olyan fontos kihangsúlyozni?:)
Szerintem elég látványos a hasonlóság a kutyák és farkasok viselkedése között.
Az már egy más kérdés, hogy az emberhez máshogy viszonyul egy kutya, hiszen ezért domesztikált.
De megfigyeltek már vadonélő , pária, városi - és falusi kóborkutyákat is...
Ott is hasonlóan működnek a dolgok.
Ha közös vadászat úgy nincs is, mint farkasoknál, hiszen általában az emberek által hátrahagyott szerves hulladékkal táplálkoznak, illetve a családok nem maradnak addig együtt és a kölykök általában hamarabb ivaréretté válnak...
De a táplálékra, a személyes térre, a legtöbb jelzésre nézve szinte teljesen azonosan működnek.
Hú bocsi de már nagyon fáradt vagyok, hogy jobban kifejtsem, de ha bárkit érdekel a téma, az Etológia tanszéken nagyon érdekes előadások szoktak lenni, érdemes ellátogatni!:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!