Hogyan tudnék segíteni átnevelni egy elég agresszív, domináns, akaratos, romboló kutyát/2 éves szuka amstaff/? Milyen tanácsokat, technikákat vessek be ellene? Melyik problémájával kezdjük az átnevelését?
Sajnos nagyon el volt kényeztetve, mindent hagytak neki, és sajnos mára már odáig jutottak, hogy a kutya a 4. kanapét fogyasztotta el, a gyerekeket mordul, más kutyákkal nagyon domináns, akár agresszív, ha épp játszi van, és fel szeretném venni a labdáját rám is rám mordul, odakap, pedig mindig is vezetőként viszonyultam hozzá, persze nem vagyok neki senkije, tehát én is ezt tenném az ő helyébe. Sajnos a gazdik rossz tanácsokat fogadtak meg a nevelésében, mint pl morgós játék kutyák közt->nembaaaj, hagyd rá, majd ők eldöntik... Stb...
A gazdik annyira nem tudják kordába tartani, hogy a megváláson gondolkoznak, amit persze nagyon sajnálnak, pl ha elmennek otthonról a radiátorhoz van láncolva, hogy ne 'egyen' több kanapét. Szerintem szeparációs stressz miatt teszi am, mert ha elmennek otthonról kb 30 percet sír utánuk.
Köszönöm válaszod. Nem vállaltam be, hogy helyrehozom, amit elcsesztek, nem is tudnám, csak max ha nálam lenne a kutya hosszú hetekig, de ahogy azt te is írtad, ahogy visszakerülne a gazdijaihoz, és ők nem tartanák a szabályokat, rögtön visszaesne.
A labdás story a parkban történt, játék közben a többi kutyával.
Szállítóketrecnek nem nagyon van hely náluk, de én am is mind2t ellenzem.
Az én diagnózisom am ugye domináns agresszió, szeparációs stressz (mérges a gazdájára, mert egyedül hagyja), de lehet ez is csak a dominanciájából származik, és persze a szabályok hiánya. Am engedelmességi vizsgája van.
Nem hinném, hogy unatkozik, mert egy nap alig pár órát van egyedül, inkább nincs rendesen lemozgatva, és fölös energiáit vezeti le rombolással, vagy mérgét, dühét, vagy esetleg a falkavezérségből eredő félelmeit(egyedül, felügyelet nélkül ment el a falka többi tagja) vezeti le eképpen.
Tehát a kérdésem az lenne igazából, hogy mivel lépésről lépésre szeretném "kezelni" őket,, melyik problémával kezdjük, és melyik tanáccsal. Ezt szeretném itt megvitatni a tapasztaltabbakkal.
Persze nem biztos, hogy a tanácsaim meg is fogadják, be is tartják, de bennem van a jóakarat, hátha sikerül. Nagyon önfejű makacs kutya amúgy. Nem szeretnék több kárt tenni benne, mint segíteni
Röviden: szakember segítségével.
Hosszabban: ilyen mértékű problémákat egyedül megoldani úgy, hogy lövésed sincs, hogyan fogj neki, nem lehetetlen vállalkozás ugyan, de feleslegesen sok idő, idegbaj, pénz, és nincs garancia rá, hogy sikerül, úgyhogy keress valakit, aki rutinos ebben, legyen szó házhoz járó szakemberről, vagy kimondottan rehabilitációval is foglalkozó kutyaiskoláról (mint például a Cerberos).
Azt viszont megkérdezném, hogy végső soron te milyen viszonyban vagy a kutyával? Mert ha nem veled él, nem te vagy a gazdája, nem te döntesz a mindennapjai felől, akkor esélyed sincs, a gazdái pedig csak akkor fognak elég nagyot változtatni, ha ők akarják, ha viszont ez így lenne, akkor nem megválni akarnának tőle, hanem minimum ők jönnének ide kérdezősködni.
Nem lehetetlen egyébként a helyzet, viszonylag egyszerű a megoldása (értem ez alatt azt, hogy ha például hozzám kerülne, valószínűleg pár hét alatt egy teljesen más kutya lenne, pedig nem kutyázom negyven éve), tényleg csak az a kérdés, hogy akiknek van beleszólásuk a kutya életébe, azok mennyire akarják a változást, mennyit hajlandók tenni érte.
Ja, bocs, nem láttam a válaszodat, így már világos.
Én ezt nem lépésenként kezelném, mert úgy a kutyának sokkal nehezebb a váltás, hanem egyik napról a másikra, falkavezérség alapszabályai (Cerberos kutyaiskola oldalán olvashatók), minden nemkívánatos viselkedés határozott és következetes tiltása, sok mozgás, tanítás, szóval életmódváltás. Anélkül nem sok esélyét látom a változásnak.
Egyébként meg ha nincs feladata, nincs semmi dolga egész nap, akkor valószínűleg tényleg unatkozik. Az amstaff egy rettentő intelligens fajta, szüksége van kihívásokra, nem csak fizikailag, hanem agyilag is. Olyan elfoglaltságot is kell találni neki, ami a fejét megmozgatja, amire koncentrálni kell, legyen az akár napi húsz perc engedelmes, vagy trükktanítás, vagy bármi, amihez szükség van az okos buksijára. Az intelligens kutyák utálnak csak úgy lógni a levegőben, és mind a fizikai, mind az szellemi tehetetlenség frusztrációkat okoz náluk, amiket rombolásban vagy más rossz szokásokban vezetnek le.
Értem, köszönöm szépen. Nem magyarok am sajnos, akkor alapból könnyebb dolgom lenne. Akkor szerintem először a dominanciájára fogunk hatni. Én a kutyát jobb esetben heti 1x, rosszabb esetben havi 1x látom.
Törődnek vele, amennyire tőlük telik, de sajnos nincs annyi tárgyi tudásuk, hogy ezt kezelni tudnák, mindenkitől kérnek tanácsot, azt persze nem tudom, hogy meg is fogadják-e, meg hogy egyáltalán jók-e azok...
Akkor megpróbálom velük átbeszélni, egy új napi programot felállítani, aztán majd meglátjuk, milyen sikerrel, első lépésnek megfelel remélem.
A másik gond az, hogy a pár között, akiké a kutya is belharcok folynak. A csaj mindent megenged neki, és a pasiját se hagyta soha fegyelmezni a kutyát, és sajnos csak most látták be, hogy hova is vezetett ez.
A másik pedig, hogy a kutya csak a sráchoz kötődik, ő az Isten, a csajt pedig semmibe veszi, aki pedig sokkal többet foglalkozik a kutyával, mint a srác. Ez egy újabb fejtörést okozott, csak arra tudtam asszociálni, hogy a rangsorban a csaj alatta áll, a srácot pedig elfogadja vezetőnek, de ez sem ad elég okot arra, hogy az egyik gazdájához ilyen mértékben ragaszkodjon, imádja, órákig sírjon utána, Istenítse, míg a másikkal csak el-el van, pedig együtt élnek. Tehát nagy rejtvény ez a kutya nekem, de végösszegben a szabályok hiánya és a dominancia lehet a fő okai, ha ezt megoldjuk már jelentős változást érhetnénk el.
Olvastass velük mindenfélét a falkavezérségről, a Cerberos kutyaiskola cikke például angolul is elérhető, Cesar Millan, Jan Fennel is van mindenféle nyelveken. Az alapvető hozzáállás megváltoztatásában sokat segíthet, ha kapnak egy másfajta szemléletet. Persze el is lehet nekik mondani, de amit a profik leírtak, az sokkal összeszedettebb anyag, mint amit szóban rutin nélkül produkálni lehet :)
Az meg, hogy a kutya miért viselkedik másképp velük, valószínűleg tényleg azzal függ össze, hogy másképp törődnek vele. Viszont ha órákig sír a csávó után a kutya, akkor kétlem, hogy ő lenne a falkavezér. Szeparációs szorongás olyankor alakul ki, amikor a kutya úgy érzi, hogy vigyáznia kéne a falkájára, de mivel elmentek, nem tudja megtenni, ilyenkor sír, hisztizik, rombol, becsinál - kutyája válogatja, hogy vezeti le a feszültséget. Ha a srácot elfogadná vezérnek, akkor elfogadná tőle azt is, hogy nincs vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!