Nem sokára panelba költözök, de nem engedik, hogy a kutyámat odavigyem. Mi lesz így vele?
Áruljuk a házat, de ha nem sikerül eladni akkor el fogják árverezni. Így nemsokára nagymamámhoz fogunk költözni.Eredetileg úgy volt,hogy oda visszük a kutyát, de meggondolta magát és anyukám sem engedi,hogy odavigyük. Azért nem engedik,mert eléggé hullik a szőre, és itthon(a kertes házunkban) többször bepisilt, bekakilt. Általában ez akkor fordult elő, amikor nem voltunk itthon(ilyenkor bezárjuk a házba mert sokszor elszökik csavarogni), meg sokszor éjjel is bekakilt , bepisilt. Általában jelezni szokott ha dolga van, de mégis néha előfordultak ilyen balesetek. Egyébként is,szerintem az első baleset után azért kakilt és pisilt mindig ugyan oda a házban mert érezte a szagot...
A lényeg,hogy ezért nem engedik meg,hogy a panelba vigyem. Azt mondják,hogy rá kell bízni valakire, aki majd gondját viseli, már az is felmerült,hogy visszavisszük a tenyésztőnek. Én már nem merem mondani senkinek, mert nagyon sokat bántottak már emiatt, de nagyon el vagyok keseredve, mert 11 éve van nálunk a kutyám és nem bírnám elviselni,hogy más gondozza. Az olyan, mintha már nem is az enyém lenne. Apám ma már azt is bedobta,hogy vigyük el a menhelyre, kb. lesz.rja,hogy ez nekem milyen érzés. Ti mit tennétek az én helyemben?
21 éves lány vagyok, nem tudok elköltözni egyenlőre...
14:48-as
Az a helyzet,hogy csak apám viszonyul rosszul a kutyához. Anyukám nagyon szereti a kutyát és nagyon sajnálja,hogy nem tudjuk megoldani ezt a helyzetet. Ő megengedné,hogy bevigyem egy panelba, de mivel nem a mi lakásunk, hanem nagymamámé így ő dönt. Anyukám meg nem próbálja meggyőzni őt, mert tudja,hogy milyen kényes a dolgaira, szerintem belebetegedne ha szőr lenne a lakásban, és ha elkezdené győzködni akkor csak veszekedés lenne a vége. Apámat sose érdekelte a kutya azon kívül,hogy ő vette a kutyakaját. Bármikor probléma volt a kutyával(pl. bekakilt, bepsilt, beteg lett és orvoshoz kellett volna vinni.) mindig azt mondta,hogy ő lesz.rja , ki kell elengedni az utcára, vagy nem kell elvinni orvoshoz hanem hagyni kell úgy ahogy van, mert nekünk ilyenekre nincs pénzünk, számlákat kell fizetni(Ezt olyankor is mondta , amikor daganatos volt szegény és műteni kellett. És az egészben az a vicc,hogy ő hozta haza a kutyust.
14:48-as:
Ötven valahány négyzetméteres a panel azt hiszem.
a furminátor kiszedi az elhalt szőrt, a vaterán használtan elég olcsón lehet venni..
próbáld meggyőzni őket, hogy adjanak egy kis időt és ha még mindig problémájuk van, hát akkor sajnos nincs mit tenni..
nekem 10 éves a kutyám én sem válnék meg tőle soha az biztos,ha én hasonló helyzetben lennék akkor inkább megszöknék a kutyával mintsem menhelyre vagy egyéb helyekre vigyem,addig maradnék távol(mondjuk egy barátnál) amíg a szüleim bele egyeznének ebbe..
amúgy a mamád is nagyon tiltakozik ellene ,őt se hogy sem lehetne meggyőzni??
Az az igazság, h több rendbelileg nem térek magamhoz... Először is, és ezt kérlek ne vedd bántásnak, de egy 11 éves kutya (felteszem nem fél éve él veletek), hogyhogy nem szobatiszta? Ez az abszolút első, amit az ember megtanít a kutyának, ráadásul nem is nagy kunszt, annyi, h eleinte gyakrabban kell kivinni, és közben is figyelni kell, h mikor kezd fészkelődni, és akkor azonnal kapni és vinni kifelé.
A másik, és ezt szintén ne vedd sértésnek, de elég primitívek a szüleid, főleg édesapád, ha ennyire lesz@rnak egy szerencsétlen idős állatot. A szobatisztaságot már kitárgyaltuk, az megoldható (plusz tipp: ha mégis történik baleset, akkor a helyét ecetes vízzel kell felmosni, akkor nem fogja érezni a szagát), a szőrre is írtak már ésszerű dolgokat, ráadásul ez az a pont, ahol ha a szüleidnek csak egy fikarcnyi felelősségérzetük lenne, akkor leülnének megbeszélni a nagyival a dolgot, és nem letudnák annyival, h úgysem menne bele.
Apropó, te nem tudsz leülni a nagymamáddal beszélni? Szülők nélkül, csak te, meg a nagyi. Egy unokához hidd el, egész másképp állnak a nagyszülők, mint a gyerekükhöz, ha vki, hát te kenyérre tudnád kenni. ;)
Viszont jól gondold meg. A szüleid az elmondottak alapján egyáltalán nem törődnek a kutya sorsával, vagyis rád fog maradni a szobatisztaság, és szőr probléma is. Ha ezt nem akarod, vagy nem tudod vállalni, akkor lehet jobb ha visszaviszitek a tenyésztőhöz, mint ha állandó vita tárgya lesz az új helyen is (a kutyák érzékeny állatok, ne hidd, h nem érzi szegény, h hogyan viszonyulnak hozzá).
Megértem a slamasztikát amiben van a család, hogy égetően kellene a pénz, és a hullámok csapkodnak a fejetek felett, de ugyanakkor nekem aztán mondhatna bárki bármit, de hogy le nem mondanék a 11 éves kutyámról, az ezer százalék.
A kutyád legjobb esetben is még 4-5 évig élhet, ha eddig nálatok volt, családban, akkor egyszerűen kutya kötelességetek idős korában is gondoskodni róla.
Milyen dolog lenne, ha a nagyit is lepattintanánk mert már idős, esetleg beteg is, sok meló van vele... a kutyát ti vállaltátok, ti akartátok,, nem ő akart a ti kutyátok lenni!
Már meg ne haragudj, de te is felnőtt ember vagy, megértem, ha még tanulsz és nincs lóvéd, de akkor is elmehetnél suli mellett dolgozni, hogy kiizzadj egy szoba-konyhára valót, vagy odamehess kutyástul egy jó baráthoz.
Csak akad egy ilyen...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!