Elhoztam egy remegő, rettegő gyönyörű kis ebet, vajon mikorra ereszt fel egy kicsit?

Tudom, hogy nem ez az egyedüli megoldás és idő kell, hogy megszokja, megbízzon az új gazdiban, az új körülményekben. (Azt nem tudom, mennyi) De amikor a kutyusomat kutya támadás érte és megrázkódtatás az orvos homeopátiás szert írt fel neki és tényleg használt. (kb másfél-hetes adagot napi 3X5 csepp közvetlenül a szájába, ínyére) Már a második napon érezhetően, láthatóan jobb volt a hangulata, kedve. Ilyen természetes szerrel szerintem nyugodtan támogathatjátok a kis idegrendszerét.

Sok egészséget a kutyinak!

Szia.

Azt nem tudom pontosan,mennyi időbe telhet,de azt tudom,hogy sok-sok türelmet igényel,de hidd el,megéri. Nekünk is volt ilyen kutyusunk,az utcáról fogadtuk be. A múltját nem tudom,de gondolom bánthatták,mert nagyon félt az emberektől. Ami fontos: soha ne tegyél hirtelen mozdulatot felé és ne kiabálj vele,ne vidd fel a hangod (bár ezt nem feltételezem). Kell neki pár nap,hogy megszokja az új helyzetet és rájöjjön, hogy itt nem fogják bántani. A tanítással én is várnék,akár hónapokat is,és ha megoldható,akkor egyenlőre a többi kutyához is csak úgy engedném,hogy én is jelen vagyok.Sokáig veletek lesz még,így a tanítással és azzal,hogy a kutyukat összeszoktassátok még lesz idő bőven,de most a legfontosabb az,hogy megnyugodjon és végre önmaga legyen. Játszatok sokat,fokozatosan ismerkedjetek a többi kutyával. Sok boldogságot hozzá.

Szia!:)

Először is gratula az új falkataghoz!:)

A felépülés ideje nagyon változó...

Vannak kutyák, akik 2-3 nap alatt rendbejönnek.

Nekem is van egy megkínzott kutyám, ő két hónaposan törött csípővel került a menhelyre.

Amikor elmentem érte annyira félt, hogy a 15 kilós kölyköt 3 embernek kellett kiráncigálnia, és ezalatt 2x pisilt maga alá.

Utána az utcán is ölben cipeltem (2 óra volt így visszajutni a hévig), mert embertől, autótól sokkot kapott, próbált beleolvadni a földbe és megint bepisilt.

(De tök érdekes, hogy a héven már úgy bújt hozzám, mintha mindent megértett volna.)

Na én ekkor a Délinél laktam Vérmező mellett, úgyhogy először kutyákkal ismerkedtünk.

Érdekes, elég hamar feloldódott. (De idegen még nem érhetett hozzá.)

Akkor szintlépés.

Margit-sziget.

Nagy szerencsémre úgy tűnt, hogy mellettem eléggé biztonságban érzi magát.

Azt mondják, hogy félős kutyának a félelméről nem szabad tudomást venni.

(Igaz ez, ha egészséges kutya fél a villámlástól, de szerintem nem igaz egy sérült lelkű kutyára.)

Így én bevallom, amikor láttam, hogy fél, leguggoltam hozzá, és (nem dicsértem, nem simogattam, mert azt tényleg tilos!), de próbáltam minél lágyabb, melegebb hangon duruzsolni a fülébe.

Hogy Manócska, nem kell félni, itt nem bánt téged senki, nézd, hogy játszanak a többiek, stb.

A monológ végén megkérdeztem olyan "kedvcsináló hangon", mintha egy óvodáshoz beszélnék, hogy "na, mehetünk, odamegyünk?"

És akkor mentünk.

Lehet, hogy meredeken hangzik, de a kutyák pontosan értik, mit mondunk nekik.

Úgyhogy nyugodtan beszélj hozzá, rontani biztos nem fog a helyzeten.:)

Játszatok minél többet, és én már most kezdeném bevezetni a klikkerezésbe. (Legalábbis a napokban.)

Biztos vagyok benne, hogy ha játékos feladatokat kap, jót fog tenni a lelkének hogy látja, örömet okoz és bizonyíthat.

Ha otthon már megy, akkor nyilvános helyen is játszatok, hogy a háttérben emberek, kutyák legyenek - így szép lassan pozitív élményt is társít a kétlábúakhoz.

A hangod is legyen mindig kedves, vidám, bátorító!

Ez nagyon fontos!

És jól írták előttem, valószínűleg egész hátralévő életében sokkal érzékenyebb lesz a hanghordozásodra, tizedannyi morgásból is megérti, hogy mit nem kellene csinálnia...

(És konkrétan még morogni se morogtam rá soha, annyira érzékeny az ilyesmire. Rossz nézni, amilyen fejet akkor vág.:D)

Ja, az én kutyám kb. 6 hónapos korában már csak összerezzent, de nem ült ki az arcára a halálfélelem, ha egy ember felülről akarta megsimogatni.

Viszont az én kezemtől csak olyan 3-4 hónapos koráig rezzent össze néha ha túl hirtelen, felülről akartam megsimogatni.

Meg én sokszor amikor kirándultunk, olvastam, amíg ő aludt egyet. Vagy beszélgettem valakivel.

Így szerintem duplán biztonságban érezte magát mellettem, volt aki vigyázzon rá, őrködjön helyette.

Ez is jó gyakorlat lehet.

Amúgy Manó most 2 éves múlt, egy nagy falka tagja és már senki meg nem mondaná róla, hogy bármikor bármi baja is volt. Vidám, játékos, ha biciklis séta van sikítozik örömében.:D

Sok kitartást, szeretetet Nektek is az új jövevényhez!:)

Biztos hamar megérzi, hogy végre jó helyen van!:)

Idő kell neki és törődés :)

Ha nagyonszépen megkérlek küldesz róla egy képet privát elvélben? :)

amint megtanulsz bánni a kutyákkal és elismer vezetőjeként akkor szinte azonnal oldódni fog

elsősorban nevelni mozgatni kéne, egy kutya csak szabályok mentén csatlakozhat az új családjához...ha fél a kutyáidtől akkor jócskán lehetnek nevelési hibák a háttérben a meglévő kutyáknál is-nem ártana szakembert hívni...!

Na ez már nagyon szuper!:)

Csak így tovább, sok sikert!:)