Mivel védhetem meg a kutyámat? Ti mit csináltok ilyen esetben? Kisebb testű kutyátokat, hogyan védtétek meg?
Van egy tacskó-pumi keverék öreg kiskutyám, termetre tacskó, egy icipicit magasabb és abszolút pumi tulajdonságokkal rendelkezik. Nyugodtan sétáltunk egy darabig nem volt semmi gond, ő nem bánt senkit, nem játszik már, mert már öreg. Ennek ellenére már többször átéltünk kutyatámadást, a gazdáik felelőtlensége miatt. szerencsére megúsztuk. (Egyszer nem)
Volt, hogy két pitbullt engedett ránk a gazdája. Volt, hogy a parton a szintén lány berni pásztor harapott majdnem belé, (úgy kaptam fel, hallottam és láttam, hogy csattant a fogsora) másodszor egy másik alkalommal is rohant felénk, a kocsi alá futott be a kutyám, kis híja volt, hogy nem tépte meg.
Legutóbb a szomszédos telephelyről egy szintén szuka német juhász támadott meg minket, a kutyámat megharapta engem nem. El tudtam hárítani nagy nehezen, de azt hittem, hogy nem fogom tudni, nagyon nehéz volt ( ha egy "emberre harapós" kutyával történik, akkor nem tudtam volna semmit csinálni, így is iszonyúan kimerültem, ahogy rugdostam és levonszoltam a kutyámról. A hátán lévő bőrt fogtam meg, úgy tartottam és csak álltam, nem tartott volna sokáig, amíg még tudom tartani, aztán egy sugallatra lekaptam a sálamat és rákötöttem az orrára és elkezdtem ütni, majd rúgni az orrát, majd amikor elfordult a hátsóját, így el somfordált(másnap alig tudtam felkelni, olyan iszonyú izomlázam volt a karjaimban a hátizmomban és a lábaimban)
Borzasztó érzés, hogy ott voltam és mégsem tudtam megakadályozni, hogy ne marjon belé. A kutyusomat állatorvoshoz kellett vinnem, szegénykém sokkot kapott, még akkor is felsírt, amikor csak közelítettem a kezemmel a hátához, ahol majdnem összeroppantotta. ja és egy lélek nem volt a közelben, aki segíteni tudott volna.
Szóval a lényeg, hogy nagyon félek most már a kóbor kutyáktól, illetve a gondatlan gazdák kutyáitól és attól a berni pásztortól. (Mármint nem magamat féltem, hanem a kutyámat.
Azóta nem is voltam a parton, mert nem merek) A gazdája annyira "felelősségteljes, kiművelt állattartó", hogy először azt mondta nem bánt hiszen lány, másodszorra már nem is szólt semmit én ordítottam a kutyára, hogy takarodj, de a végére annyira kifulladtam,( asthmás vagyok) hogy a faszit már nem tudtam elküldeni a kur.va anyjába. A hapsi meg csak ott állt és a végén még meg is simogatta a kutyáját.
Szóval nagyon félek és nem tudom mi lenne a legális ilyen esetekben.
Ha orrba rúgom a kutyáját, vagy lefújom paprika spray-vel (még nem rendeltem meg, eddig még nem használtam) attól félek, hogy ő is bántani akarja majd a kutyámat, vagy esetleg engem.
(Az volt a legrosszabb a második berni támadásnál, hogy egy sarokról rontott ki a kutya, mire felocsúdtam már ott volt és nem tudtam felkapni a kutyámat. Tudom, most sokan elcsodálkoznak, hogy a Berni pásztor? Igen, rájuk jellemző a hatalmaskodás kis kutyákkal szemben)
A kutyákat egyébként nagyon szeretem, nem hittem volna, hogy közel 40 évesen ilyenektől fogok rettegni, elsősorban a kutyám miatt.
Egyszerűen nem értem, hogy mások engedélye nélkül, hogy merik oda engedni a kutyájukat, ráadásul ilyen felelőtlen emberek, akik annyit tudnak a kutyájukról, hogy lány, akkor a rövid agyukkal , már azt hiszik, hogy akkor szelíd... A kutyák között rivalizálás megy és bizony van hogy emberrel nagyon cuki-muki a kutya, de nem tudni, hogy a másik kutyával hogy jön ki.
Az öreg kutyám utolsó éveit, vagy ki tudja mennyi van hátra, szeretném neki nyugodtan biztosítani. De nem még sem tudom, ezek miatt a görények miatt? Borzalom
Bocsánat, lehet, hogy egy kicsit kusza voltam.
Szóval Ti mit csináltok? Mit lehet tenni?
Köszönöm annak, aki végig olvasta! Megy is a zöld kéz!
válasza: válasza:Szia!
Az ultrahangos vagyok!
Ezt az ember nem hallja!
Csak közben fogd be a kutyád fülét.
Ez a legbiztosabb módszer, mert se a szél nem kavarhat be, és nem kell esetleg halálos vagy súlyos sebet ejtened a kutyán, és még annak a kockázata sem áll fenn, hogy elvéted az ütést és csak jobban felhergeled kutyát.
Ráadásul ha egyszerre több kutya támad, az ultrahang mindet kiiktatja azonnal.
Gondold ezt még át!
Egyébként engem is támadott már meg falka kutya a falu szélén, amikor kerestem a gazdáját egy kóborló vizslának.
Annyi kutya rohant felénk egyszerre, hogy meg sem tudtam számolni.
Egy mázlim volt, hogy a patak medre ott nagyon mély és csupa sár is volt, csak egy vékony kis rozoga deszkahíd volt a közelben és a vizslát átimádkoztam rajta, a többi kutya viszont nem mert utánunk jönni.
De hát igen, nekem is a torkomban volt a szívem.
Volt olyan is, hogy 2 óriási kan nekiesett a 4 hónapos holland juhász szukámnak (tehát nem is annyira kicsi kutya) én biciklivel voltam, leugrottam, ordítva rohantam feléjük, úgy elborult az agyam hogy nem is gondolkodtam (tettem ezt 19 éves vékony lányként) azzal a lendülettel, ahogy odaértem az egyiket úgy oldalba rúgtam, hogy egy métert repült arrébb, a másikat meg a grabancánál fogtam meg és emeltem a levegőbe (honnan volt hozzá erőm??) és úgy dobtam el.
A kutyák lefagytak, egy pillanatra csak néztek, ekkor megint ordítva indultam feléjük és ennyi szerencsére elég volt, hogy feladják.
Meg volt olyan is, hogy egy állandóan szabadon lévő giga fekete kutya állandóan megmorgott.
Mindenki tart tőle, de senki nem szólt soha valamiért a gazdának.
Egyszer iszonyatosan vidáman és boldogan mentem haza azon az útvonalon, és ezt megérezhette rajtam a kutya, mert csaholva jött törleszkedni hozzám.
Azóta jóban vagyunk.
Szegénnyel csak nem foglalkoznak a gazdái, annyira imád labdázni (kicsit domináns mert nagyon ő irányítja a játékot), az én szukáimmal is jóban lett.
Néha napokig sírt a kertkapunk előtt hogy engedjük be...
De aztán lett egy KÁJ kanom, és ahogy megnőtt, elkezdtek rivalizálni.
Egy reggelt Benji, a fekete keverék is bent volt a kertben, én léptem ki a konyhaajtón, minden kutya rögtön szaladt felém.
Egy kis kaja volt nálam, vagy Benjit is megsimogattam, már nem emlékszem, de beszorítottak a sarokba.
Ott állok a falhoz szorítva és a két b.zinagy kan egymásnak ugrott.
De ágaskodva, hadonászva csattogtatva a fogaikat, nagyon durván.
Na akkor nem lehetett közéjük állni.
Üvöltöttem, hogy hagyják abba, a KÁJ-t nem féltettem, tudtam, hogy ő nyerne, de annyira közel harcoltak, hogy egyikőjük a combomba is kapott tévedésből.
Valahogy ellöktem magamtól őket, és a lábos vizet rájuk öntöttem, ettől leálltak.
Benjit kivittem a kertből, de alig akart jönni.
Tudtam, hogy eljön ez a nap, de annyira sajnáltam szegény kutyát, hogy nem tudtam ellenállni hogy kicsit bent lehessen...
Amióta persze a KÁJ-jal járok sétálni, este is merek menni a legijesztőbb erdőben is, ha velem van egyszerűen nincs mitől félnem.
(Inkább attól félek, nehogy valakit megtámadjon mert félre értelmezi a viselkedését...)
Ezért csak nagyon kihalt helyekre megyünk, bár azóta a behívása 1000%-os lett.
Egyszer sétáltunk (egyébként szintén Budaörs környékén) az erdőben, amikor egy futó pasi jött.
A kutyák jóval előbb kiszúrták, mire mi odanéztünk, már mind a 4 ott toporgott körülötte.
A szívem megállt, azt hittem, a KÁJ most fogja széttépni.
Az én Rásidom viszont csak riszálta a kis farkcsonkos s.ggét és hagyta hogy simogassa a pasi.:D
Sikerült egy farkasbőrbe bújt bárányt nevelnem.:D
A Benjis sztori óta viszont kipróbáltam, hogy a kertek mögül ugató kutyák előtt (vagy vészjóslóan közeledő kóborkutyák előtt) megállok és kedvesen gügyögök.
Köszönök nekik, dicsérem őket, magamhoz hívom, a többi kutyámnak mondom, hogy játééék...
és azóta egyetlen egy kutyatámadás nem ért engem.
A kerítések mögötti kutyák 40%-a ugatás helyett csaholni kezd, a kóborkutyák közt pedig még nem találkoztam olyannal, aki ezek után is támadni akart volna.
Persze ezek szocializált, gazdás kutyák, nem telepőrzők...
Sajnos ők nem biztos, hogy ilyen könnyű esetek, pláne miután már negatív élményként élhetsz a fejükben a sok védekezés miatt.
(Komondorral mondjuk nem biztos, hogy működne, bár nekem pont múlt héten vált be egy szabadon lévő komival.)
Úgy veszem észre az írásodból, hogy már biztos ami biztos alapon ha meglátsz egy kutyát, rögtön agresszív védekezésbe mész át miközben belül remegsz mint a nyárfalevél.
Ú most mennem kell az állatorvoshoz, de jó lenne, ha írnál még hátha találunk valami megoldást, hogy ne rettegés legyen a séta!
válasza:2.dik vagyok.
Eszembe jutott egy sztori. 1 kiskölök sétáltatott egy pit bull szukát. A kölök nem bánt jól vele, ráncigálta. 1x arra sétáltak, amerre mi is. Aztán a kutya elszabadult(akkor is verte a kutyát a gyerek) és a kutya felém szaladt. Kicsit berezeltem, mert kutyámmal voltam, aki szerencsére éppen a dombok közt volt, így a 2 kutya nem látta egymást. De kiderült,a félelmem alaptalan volt, mert a kutya csak mögém bújt a gazdája elöl, félt. Sajnáltam szegény párát.
De azt én sem kultiválom, hogy a piteket, staffokat póráz nélkül nagyképűen sétáltatják, 2 esetem volt, hogy ezek a kutyák megakarták támadni az enyémet, akik köztudott nem a látásukra hagyatkoznak, hanem a szaglásukra lehajtott fejjel mennek a "nyomvonalra". Mind a 2 esetben fel kellett vennem a kutyát, még szerencse, hogy nem néztek fel a karomhoz, különben nem lett volna jó vége. Az egyik esetnél a srác azt válaszolta arra a kérdésemre, hogy miért engedi el a kutyát: "genetikai selejt". Persze, a kutyája szintén kereste az enyémet..
válasza:Az én Tacskó keverékemet is többször támadta már meg kutya sétáltatás közben. Általában póráz nélkül sétáltatott Német juhászok.
Én azóta mindig viszek magammal egy botot...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!