Miért számít akkora bakinak a nevelésben, ha felemeljük a kutyát?

Még ha seb van, és ömlik a vér, neked gazdaként akkor sem szabad semmiféle ijedtséget mutatnod. Amúgy a gyerekekkel is így van. Sokkal nagyobbnak gondolják a bajt, ha az anyjuk megijed. Szépen higgadtan meg kell nézni mekkora a baj, és nyugodtan intézkedni.

Egy rámordulás némi odakapással annyit jelent, hogy menj innen. Mondani nem tudja, tehát előbb morog, másodszorra meg csattint egyet a fogával. Normális esetben a kiskutyád ebből az esetből megtanulja, hogyha morognak rá, akkor jobb odébb menni.

Kölyökkutyát amúgy sem szoktak megharapni a nagykutyák.

Eddig én is tartottam magam hozzá, hogy bármi rossz történik, nem kapom fel a kutyát, megpróbáltam másképpen megoldani. Viszont pont ma sajnos megszegtem.:(

Már éppen hazafelé tartottunk, mikor odajött egy közepes méretű kutya az én 3 hónapos kistermetűmhöz. Méretéből adódóan már sodorták el párszor, de sosem csináltunk belőle ügyet, semmi baja sem lett. Elkezdett játszani a nagyobb kutyával és először is a nagykutya kirántotta a kezemből a pórázt és messzire szaladtak, de sikerült egy jutalomfalattal visszacsalogatnom, viszont a másik kutya hamarabb ért hozzám és egyszerűen nem tudtam odaadni az én kutyámnak és a pórázt is nehezen tudtam megfogni, mert állandóan ugrált és kapkodott a kezem felé. Aztán még párszor kirántotta a kezemből a pórázt, mire a másik kutya gazdája azt mondta, hogy hagyjam, hagy szaladgáljon. Hát nem igazán akartam, főleg, hogy állandóan közterületesek járnak a környéken és most már büntetni fogják azt, akinek nincs pórázon a kutyája és még a behívás sem megy. Szóval nem engedtem el és egyre durvább lett a játék a másik kutya többször belekapott, de hála az égnek az én kicsikémet sem kellett félteni és nem is ijedt meg, de a másik többször ránehezedett teljes testével és már a méretkülönbségekből adódóan is elkezdtem aggódni, hogy nem lesz jó vége. Próbáltam közéjük állni, de nem sikerült, a másik kutya gazdája pedig messziről csak kiabált a kutyájának, de az rá sem hederített. Szóval mikor már többször is ráugrott az enyémre, akkor felvettem és próbáltam elmenni, de jött utánunk és elkezdett felugrálni. Végül letettem és folytatódott, amíg a másik kutya gazdája oda nem méltóztatott jönni és pórázra kötni a kutyáját. Nagyon dühös voltam, hogy egyedül kellett megbirkóznom ezzel a feladattal, pedig még irtó kezdő vagyok. Na de nem baj, ebből is tanultam és többet nem fogom felvenni, hanem mondjuk odamegyek a másik gazdihoz és megkérem, hogy fogja meg a kutyáját.:) Végül minden ijedtség és sebesülés nélkül jöttünk haza! Illetve én azért megijedtem!:P

Ez így van sajnos.

Egy hasonló esetünk nekünk is volt. Talán 3 hónapos lehetett a kutyusom, a férjemmel együtt sétáltattuk.

Este volt már, pont nem világítottak a lámpák az utcában, korom sötét volt. Azt láttuk, hogy rohan felénk egy kutya, gazda sehol. Nem tudtuk a szándékát a kutyának, így még mielőtt odaért volna hozzánk, a férjem felvette Joeyt. Hát a kutya egy 40 kg körüli kutya volt. Összeugrálta a férjem, lekarmoklta a hátát stb. A gazdája kb. 3-4 perc múlva ért oda.

Lehet, hogy a kutya csak játszani akart, de ezt mi nem tudhattuk, azt sem láttuk messziről, hogy kicsoda-micsoda, csak hogy rohan felénk...