Tacskó keverék középtermetű kutyám középhosszú szőrű, kinti kutya. Azon gondolkodtam, hogy télen a mínusz fokokban hogy bírhat ki ilyen hideget úgy hogy nem fázik?

Az én két kutyusaim is kint élik a minden napjaikat, és rövid szőrűek. Az állatorvostól mi is megkérdeztük, azt mondta, a kutyusok attól szoktak megfázni, ha kint is vannak, meg bent is, persze a bent alatt huzamosabb időt értek (órákat). A kutya ruha, amiket árulnak, azokat is inkább a panelban lakó kutyusoknak készítik, mivel ők napjuk nagy részét fűtött lakásban töltik, ők hajlamosabbak a megfázásra, mert a testük, szervezetük az állandó meleghez van szokva. Ha nagyon sajnálod a kutyusodat a mínuszokban, tegyél be egy kis plédet vagy egy rossz szőnyeget az házikójába...

Oké. Attól, hogy nem fagy meg a kutya, még nem biztos, hogy nem fázik. Ebben tévednek az elöttem szólók. Maguknak persze befűtenek, mert ha 2-3 fokkal hidegebb van a megszokottnál, akkor már visítnak mint a rossz b@zik. A kutya komfortérzete persze nem számít. Elfelejtik azt is, hogy a civilizásió földtörténeti léptékét tekintve csak pár perce van fűtés a házainkban, és milyen érdekes, roppant mód ragaszkodunk ehhez. Valahogy az egyik elöttem szóló sem vállalna egy barlangot, állatbőrökbe burkolózva, mert ugye így lettünk kitalálva. Nem beszélve arról, hogy a kutyák ha választhatnak mindenképp bejönnek a melegbe, mintsem, hogy kibírják a kemény mínuszokat kint. Én azt mondom, ha semmiképp sem jöhet be, akkor készíts neki egy zárt helyet, sok meleg ronggyal vagy szalmával bélelve, amit be tud fűteni a testével. Tehát ne legyen túl nagy. Így segíthetsz rajta és emiatt majd kényelmesebben érzi magát.

Nem gondolom, hogy a csupasz földön tartod. Azt mondom, hogy egy ZÁRT doboz vagy akármi jobb, amit be tud fűteni. Ezt javasoltam és nem szóltalak le. Én mondjuk személy szerint jobb szeretek a kutyáimmal egy helységben tartózkodni, nem undorodok ha a szobában vannak. Mondjuk az ágyban alvás mag egyéb elmebeteg dolgok nem tetszenek.

Hm érdekes, hogy a kutyáim roppant módon ragaszkodnak hozzám, de ha nem kérem őket, hogy feküdjenek a lábam mellett (mert bizony az önző szándékaimtól vezérleve néha behozom őket mert lusta vagyok kimenni) és nem akarok kimenni sem, akkor bizony kikéredzkednek ők maguktól is akármikor, mert kint akarnak lenni! Futkározni, szimtolni, ugatni, akármit. Mellesleg meg amikor bedugom a szigetelt kutyaházba a kezem a kutya mellé, melegebb van mint a szomámban... És köszön szépen, én nem akarok 5 cm-s göndör szőrt növeszteni, ezért bocsánat, hogy nekem szükségem van fűtésre...

Ja és én sem mondtam, hogy undorodok attól, ha a szobámban van, csak nem oda való... A kutya és az ősei sem úgy alakultak ki, hogy házat csinálnak maguknak... Különben sem fér el három kutya egy szobában és előszobában (a többi rész a család többi tagjáé és az ő szobájuk nem átjáró a kutyáimnak, és én sem akarom, hogy mással pacsizzanak). Dehát szegány kutyáim milyen boldogtalanok lehetnek... Csak azért mert arról, hogy kint van a kutya, mindenkinek a falusi Mari néna komondorja jut eszébe, aki láncon van és hordóban lakik a csirkecsontjával...

Ja meg az jut eszükbe, hogy a kinti kutyák primitívek, buták, neveletlenek.... Pedig ez nem mindenkire igaz, és ugyanúgy igaz lehet benti kutyára is... Ez a két dolog jut eszükbe a kinta kutyákról ahelyett hogy kicsit tágítanák a látókörüket...

Tudom, hogy manapség sok kinti kutya kiválóan van kezelve és tartva, sétáltatva és kellőképp foglalkoznak velük. Semmi gond ezzel, nem ezt mondtam. Nincs ellentét, nem rossz dolog ez, egyáltalán nem. Felvetettem viszont, hogy nagyobb léptékkel nézve az ember csak nagyon kevés ideje lakik fűtött "ólban" azelött fázott de nem fagyott meg. Erre is lehet reagálni:) Én azért képviselem inkább a másik oldalt, mert az ember könnyen nyilatkozik átgondolatlanul, pár hónapja beszéltem egy olyan pasival, aki a magyar vizsláját és egy dalmatát tartott kint a kemény télben, mivel "bírja az, végülis kutya" elv értlemében. Neki mondtam, hogy attól, hogy reggel még él, nem biztos hogy jól érzi magát -15 fokban a semmi szőrével.