Lehet még valamit csinálni a kutyámmal? (lent)

Arról lenne szó,hogy volt egy fiú tacskóm, 6 éves korában hoztunk mellé egy tacskó lányt,ő 3 hónapos volt.

1,5 évig voltak együtt aztán betegségben meghalt az idősebbik kutya, a fiatalabbik pedig sokáig kereste és elég szomorú volt ezért hoztunk egy nőstény palotapincsit,hogy ne legyen egyedül, a tacskó 2 éves volt már, a palotapincsi pedig 3 hónapos, viszont nem örült a társnak, hanem ellenséges volt vele, és bármit tettünk nem sikerült megbékélnie vele, egészen addig amíg fél évvel ezelőtt nem hoztunk még egy palotapincsit aki most 10 hónapos.A másik palotapincsi 4 éves a tacskó pedig már 6 éves.

Itt jött el az a pont,hogy a tacskó megbékélt az idősebbik kutyával és most teljesen jól megvannak, de a kicsit pont úgy utálja ahogy régen az idősebbik pincsit.

A kicsit nem engedi be abba a szobába ahol ő van...ez a másik gond,hogy a tacskó mindig csak egy szobába van és 22 órában alszik/pihen, sétálni nem akar ha kiviszem elvégzi a dolgát majd két lábra áll és a lábamnak támaszkodik,hogy vegyem fel, wc-zni kimegy az udvarra és már jön is vissza, a kaját behordja és összegyűjti és ezzel az indokkal nem engedi be a kisebbik kutyát és néha még rá is támad ,ha megközelíti a bunkerét.

Aztán megeszi a kaját.

Régen míg élt a másik tacskó folyamatosan a kertben rohangált, aktív volt.

Szerintem egy fiú kutya jót tenne neki, egy idősebb, de nem akarom ,hogy szaporodjanak és a 4 kutya már sok lenne.

Szóval ez nem.

De akkor mit lehetne tenni?(tudom,hogy előbb kellett volna lépni...)