Miért kellett meghalniuk a kiskutyáinknak?
2 éves szukám most márciusban szült először, 2 kislánya lett (fajtatiszták). Minden úgy látszott, hogy rendben ment, szépen megszülte őket, bár a másodiknál kellett az én segítségem is. Aztán 5 naposan meghalt a másodszülött. Gondoltam a nehéz szülés is közrejátszott, elfogadtam.
A másik picike szépen fejlődött, egészen tegnap éjjelig, mikoris éjszaka kijöttem vizet inni, csak rápillantottam a kutyusokra, és egyből feltűnt, hogy a kicsi nem mozog. Megnéztem közelebbről, és egyértelmű jeleit láttam a tej félrenyelésének... Meghalt ő is, most temettem el, a testvérkéje mellé.
Nem értem hogy történhetett ez! Végig állatorvosi felügyelet mellett, maximális szeretetben éltek! Az anyakutya is mindent megkapott! Annyira fáj, mert meg akartuk tartani őket, később már csak ugye az egyiket, de ezt nem tudom elfogadni! Tényleg nem a pénz részét sajnálom, hanem szerencsétlen kiskutyákat! Gyönyörűszép, erős volt mindkettő... Szar az élet.
Tapasztalatokra lennék kíváncsi, hogy kinél fordult már elő ilyesmi? Én csináltam valamit rosszul? Vagy az anyakutya nem jó anya? Az orvos nem vett észre valamit?
Nem írtad, hogy milyen fajta kutyáról van szó.
Milyen örökletes betegségekre való szűrés volt megcsinálva a szülőknél.
El voltak-e a kicsik különítve a szukától amikor nem voltál ott, tehát előfordulhatott-e hogy az anya agyonnyomja a kicsiket.
Ilyen kevés információ alapján szerintem vagy örökletes szívelégtelenség, vagy örökletes májsönt (ha a szülők nem voltak erre szűrve, vagy agyonnyomta a kicsiket (ha nem voltak elkülönítve.)
Szívzörejre voltak szűrve, másra nem. Cavalier spánielről van szó, náluk ez a leggyakoribb nyavalya.
Az elsőt ami elpusztult az orvos szerint is agyonnyomhatta az anyja, főleg mert tapasztalatlan, első szülő szuka volt. A másiknál pedig a tejet nyelte félre, ez egészen biztos.
Elkülönítve nem voltak. De ha valaha lesz még nálunk alom, akkor biztos, hogy el lesznek mert ez valóságos katasztrófa.
Elkülönítve nem is tudom, hogy lehetne őket tartani. Egyébként ezt hány hetes korig szokták csinálni? Mert a ma hajnalban meghalt pici már 18 napos volt.
Akiket ismerek tenyésztőket, náluk végig el vannak különítve a kicsik, csak, ha ott van egy ember, akkor lehetnek az annyuknál. Különben infra alatt vannak. Nem zavarja őket, szépen alszanak.
Csak szopni lesznek visszatéve az anyjukhoz.
Ez azt jelenti, hogy az első 2 hétben 2 óránként át kell pakolni a kicsiket, és ha ettek, akkor vissza a helyükre. Utána lehet ritkábban.
Ha tejet láttál az orrán kijönni, akkor az ugyanúgy lehett összenyomás is, de félrenyelés utáni tejbelélegzés is. Ezért sem szabad hagyni, hogy egyedül szopjanak, mindíg ott kell lenni valakinek.
Hát tanultam az esetből egy életre. Azt hittem boldogulnak maguktól is. Lehet hogy őt is összenyomta akkor... szörnyű. Akkor most tulajdonképpen ez az én hibám. Az orvos biztatott egyébként, hogy hadd legyenek az anyjukkal, mert nem lesz semmi baj. Meg én is a természetesség híve vagyok. Úgy látszik most ezt nagyon elrontottuk. De többet úgy sem lesz neki kölyke, legalábbis ezt most így látom.
Köszi a válaszokat.
Sajnálom, hogy így történt.
A tenyésztés nem egy egyszerű dolog. Hiába mondják, hogy az "anya magától is megold mindent" ma ez már nincs így. Egyrészt maguk miatt a kutyák miatt (vannak fajták, akik egyedül már elleni sem tudnak) másrészt mert, ha a természetes állapotokat preferáljuk, akkor azt is be kell vállalni, hogy a természetben született állatok harmada/negyede éli csak meg az 1 éves kort, a maradék így vagy úgy elpusztul.
Sajnálom.
Szia!
Először is nagyon sajnálom ami történt.
Szerintem ahogy már előttem is írták, a második pindúr nem félrenyelés miatt halt meg.
Egy 18 napos pici cavaliernek a szeme már nyitva van, és már megteszi az első lépéseit. Azt sem hinném, hogy az anyukája nyomta össze, mert már elég nagy lehetett a pindúr.
Szerintem inkább a szívproblémára kellene gyanakodni.
Most beszéltem a dokival, és azt mondta, hogy a 18 napos pici szívnagyobbodás miatt halt meg. Azt mondja, látta az ultrahangon már a vemhesség alatt is, csak nem akarta mondtani, mert állítólag ez idővel rendeződni szokott, ahogy a kiskutya növekszik. Hát nálunk nem rendeződött.
A szemük amúgy van, hogy csak 21 naposan nyílik ki, ezt a fajtahonosító hölgy mondta, tehát ez még nem jelentett volna problémát, hogy 18 naposan nem nyílt ki a szeme. Fejlődött egyébként rendesen, megduplázta majdnem a méreteit, és már próbálgatott mászkálni a ládában. Most nagyon haragszom az dokinkra, hogy ezt nem mondta el. Persze ő magának feljegyezte, de nem szólt volna....
Szia!
Az előző válaszoló vagyok. Ez azért szerintem inkorrekt volt az orvostól, hogy nem mondta el. Bár ha elmondja, akkor sem lehetett volna mit tenni.
Az anyuka hogy van, ő hogy viselte ezt az egészet?
Vigyázz rá nagyon, figyeld a cicijeit majd, nehogy begyulladjanak neki.
Nekünk is vannak cavalierjeink, ezért írom ezt a tapasztalatot.
Remélem hamarosan sikerül megnyugodnotok. Reméljük a következő alomnál minden a lehető legnagyobb rendben fog menni.
Hát az orvosra nagyon haragszom, legalább fel tudtunk volna készülni, ha előre mondja... Mostmár teljesen mindegy.
Az anyakutyus elég rossz állapotban van, csak gubbaszt a dobozában, időnként meg keresi a kicsiket :( Szegénykém, ő szenvedi meg legjobban az egészet. A cicijeit persze nézem, szerintetek elapadhat magától a teje, vagy szükséges minden esetben orvosi segítséget kérni?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!