A kutyám vemhes. Mire kell ilyenkor odafigyelni?

Evés,

Ne terhelje meg magát...

24 napos vemhesen uh ilyenkor már látszanak a magzatok majd ezt meg kell ismételni a 30. napon (azért mert a magzatok nyomtalanul feltudnak szívódni a 30. napig és így el lehet különíteni a korai magzati elhalást attól ha a szuka nem is tud megtermékenyülni- ezt lehet akkor kezelni)

Valamint látni mennyi magzat van - ha egy vagy nagyon kevés van akkor gáz, nagyon nagyra megnőhetnek illetve nem váltják ki a tolófájásokat.

A vemhesség félidejében ajánlatos a féregtelenítés és ennek megismétlése a várható ellés előtt 1 héttel.

A vemhes szuka emelt tápanyagellátásra csak a vemhesség 6. hetétől szorul. Elsősorban fokozott energia és fehérje igény jelentkezik. A táplálék növelése fokozatosan történjen, praktikusan 10%/hét ütemben, úgy, hogy az ellés idejére elérje a normál adag másfélszeresét. Az igazán nagy anyagforgalmi változás a tejtermelés és szoptatás idején jelentkezik, ez komoly próbatétel a szuka szervezete számára, ezért a szoptatás első hetében a normál adag kb 1,2-1,5-szörösét kell elfogyasztania, majd 2-3 héttel a szülés után, a tejtermelés csúcsán a 3,5-szörösét kell felvennie, hogy fedezze a tejtermelés és a saját szervezet tápanyag és energia igényét.

Ha táp nem megfelelő és sok kiskutya van akkor vemhességi toxikózis léphet fel.

A túletetés és vitaminozás szintén TILOS mert hatalmasra nőnek tőle a babák és nem tudja őket megszülni.

A méhszájat lezáró nyákdugó üveg tiszta, kissé nyúlós váladék formájában időről-időre ürülhet a hüvelynyílásból. Minden esetben kóros az ettől eltérő jellegű hüvelyváladék ürülése a vemhesség alatt.

A kihordási idő kb. 63 nap. Normálisnak számít az első fedezés időpontjától számított 58. napon bekövetkező ellés. Toleráns határidő a 70. nap, de a 65-től már állatorvossal folyamatosan konzultálni célszerű.

Ellést megelőző napokban a hőmérséklet leesik kb. 37.2 - 37.5-re (végbélben mérve). Az ellés megindulásának biztos jele, ha a hőmérséklet tartósan (kb. 3-4 órán át) 37 fok alatt marad. A víz elfolyásától számított 1.5 - 2 órán belül meg kell jelennie a magzatnak, ha nem állatorvoshoz kell fordulni! Ha a szuka folyamatosan tol, de 3-4 óra alatt sem jelenik meg a kölyök, feltétlenül állatorvoshoz kell vinni.A malacentákat számolni kell, hogy mind kijött e minden kiskutya után. Lehetőleg 1-2 placentánál többet ne egyen meg mert hasmenést, hányást okozhat.

1 db 250 W-os infralámpa (FELTÉTLENÜL SZÜKSÉGES!!!), célja nem a kiskutyák melegítése, bár erre is használható a szem kinyílásáig. Elsődleges cél azonban az ellést követő 48 órában a magzatvizet nyelt kiskutya tüdőgyulladásának megakadályozása. Az infra az egyetlen, amely kiszárítja a vizet a tüdőből, ezért bármilyen hőmérséklet van, az első két napban folyamatosan mennie kell.

Szülés után 24 órával orvosi vizsgálat oxitocin és calcimus injekció. A szoptatás alatt folyamatosan adagolni kell kálciumot a szukának mert kálcium sokk léphet fel ha a szervezetben kritikusan lecsökken a szint.

Az első egy hétben az injekciók után kaphat ergam cseppet az teljesen összehúzza a méhet..

"Z.O.L. válasza:

Hogy minél hamarabb ivartalanítva legyen."

Nem ezt kérdezték -.-"

Egyen sokat, tiszta víz mindig legyen, ne futkározon annyit, pihenjen, stb...

Gondoskodás a vemhes kutyáról:

Emberek esetében is gyakori tévhit, miszerint a várandós anyának „kettő helyett kell ennie”. Ezzel szemben vemhességük első két harmadában a kutyáknál semmiféle többlet energiabevitelre nincs szükség. Különösen oda kell figyelni a robosztusabb, hízásra hajlamosabb fajták táplálására, hiszen a korai vemhesség alatt fölszedett túlsúly a későbbiekben tovább halmozódik és ellési komplikációkhoz vezethet. Mindössze az utolsó harmadban lesz annyira erőteljes a kölykök növekedése, hogy az anyakutya napi egyszeri étkezéssel már nem képes elegendő táplálékot fölvenni. Ennek oka nemcsak a rohamosan fejlődő magzatok növekvő táplálóanyag-igényében, hanem a vemhes méh által összenyomott gyomor korlátozott befogadóképességében is keresendő. Tartós energiahiány esetén az anyakutya anyagcseréje kedvezőtlen irányba változik, mérgező anyagok halmozódnak fel a vérében és kómaszerű állapotba kerülhet (vemhességi toxikózis). Ezért az utolsó három héten naponta többször is adjunk enni a szukának, lehetőség szerint jól hasznosuló, magas energiatartalmú vemhességi kutyatápot. Nincs szükség tehát emelt tápanyagbevitelre a vemhesség első két harmadában, sőt kifejezetten helytelen, ha túlzott gondoskodásból a szoptató állatok részére szolgáló, kalciummal dúsított tápot, illetve magas fehérjetartalmú kölyöktápot adunk! Az előrehaladottan vemhes szukával ne végeztessünk túlzottan kimerítő feladatokat, de rendszeresen sétáltassuk és engedjük mozogni.

Az esedékes védőoltások beadásánál és féreghajtásnál gondolni kell arra, hogy a szerek a placentán átjutva bekerülnek a fejlődő magzat szervezetébe. Ezért féreghajtásra vagy bármely más kezelésre csak olyan készítmények alkalmazhatók, ahol a gyártó kifejezetten megengedi a vemhesség idején történő használatot. Korábbi ajánlásokkal ellentétben a vemhesség idején semmilyen védőoltás beadása nem javasolt, mivel a vakcinázás védő hatása elmarad a magzatelhalás és vetélés veszélye mellett. Vemhes állatoknál kizárólag elölt vírusos vakcinák alkalmazhatók, ezen termékek száma azonban igen szűk és rendszeresen oltott kutyáknál használatuk indokolatlan.

Várható időpontja, a közelgő ellés jelei:

A kutya vemhessége átlagosan a fedeztetéstől vagy termékenyítéstől számított 63 (szélső értékek: 58 - 68)nap, amelytől azonban több napos eltérés is lehetséges. A fedeztetés és a peteleválás időpontja ugyanis többnyire nem esik egybe és így a tényleges termékenyülés ideje attól függ, hogy fedeztetéskor a szukában már megtörtént-e a tüszőrepedés, illetve befejeződött-e a petesejtek utóérése. A vemhesség fenntartásáért felelős progeszteron szintje az elléshez közeledve gyorsan csökken, amelynek hatására a szuka testhőmérséklete a várható ellés előtt 6-24 órával átmenetileg leesik. Ez a jelenség fölhasználható az ellés megindulásának előrejelzésére oly módon, ha a vemhesség 55. napjától kezdődően naponta kétszer megmérjük a szuka testhőmérsékletét, ami a normális 38,5-39,0°C-ról lecsökken 37,5°C alá, gyakran 37,0°C-ra. Kutyánál életképes kölykök születésére az 57-67. vemhességi nap között van esély. Az előbb kezdődő szülés esetén koraellésről vagy vetélésről, a később megindulóknál túlhordásról beszélünk. Mindkét esetben a magzatok szervezete olyan súlyosan károsodik, ill. oly mértékben fejletlen, hogy az élve született egyedek is rövid időn belül elpusztulnak. Néhány nappal ellés előtt a szuka viselkedése megváltozik, félrehúzódik a zajos és forgalmas helyekről és „fészeképítésbe” kezd. A megduzzadt emlőkből tejszerű váladék fejhető, majd az állat közvetlenül ellés előtt étvágytalanná válik, néha hányás is előfordul. A péra megduzzad, belőle áttetsző váladék ürül.

Amire szükség lesz elléskor:

A szülő állatnak állandó 22-25°C hőmérsékletű, nem huzatos, könnyen tisztán tartható és nyugodt helyre van szüksége, ahol szabadon mozoghat. Az ellés megindulása után ne engedjünk hozzá idegeneket, a családból is csak az legyen vele, akiben feltétlenül megbízik. Legyen kéznél tiszta törölköző a kölykök szárazra dörzsöléséhez, szemcseppentő és fültisztító pálcika a légutak szabaddá tételéhez, fonal a köldök lekötéséhez és Betadine fertőtlenítő oldat a köldökcsonk ellátásához.

Maga az ellés három, egymásba átmenő szakaszból tevődik össze. A 4-36 óráig tartó megnyílási szakaszban a méh ritmikus összehúzódásai a még ép burokban lévő magzatokat a belső méhszájhoz préselve a méhnyakat fokozatosan megnyitják, ezáltal a szülőút föltágul. A méh első (számunkra nem feltétlenül látható) összehúzódásai miatt a tágulási szakaszban a szuka nyugtalan, liheg, körbe jár, lefekszik és felkel. A viszonylag rövid kitolási szakaszban a méhkontrakciók erőssége és gyakorisága fokozódik, amit már látható hasfal-összehúzódások is kísérnek. A magzatburok fölrepedése és a magzatvíz elfolyása után 4 órán belül az első kölyöknek meg kell születnie. Sötétzöld színű méhváladék a placenta kezdődő leválására és romló magzati oxigénellátásra utal, ilyenkor legfeljebb egy óra telhet el az első kölyök megszületéséig. A magzat szülőútba jutása után fokozódnak a méh és a hasfal összehúzódásai, és percek alatt (fejjel vagy farral, mindkettő szabályos) a külvilágra kerül a kölyök. A hosszú köldökzsinór miatt a kiskutyák gyakran burokban születnek, máskor viszont a burok felreped és csak a köldökzsinórral kapcsolódik a kölyökhöz. Tapasztalt szuka gyorsan felszakítja (és megeszi!) a magzatburkot, majd a köldökzsinórt elrágva nyalogatással megtisztítja az újszülött orr-és szájnyílását és serkenti a légzését. A magzatok 30-60 percenként, nyugalmi periódust követően jönnek a világra, miközben az anya látszólag semmit nem csinál, csak felkészül a következő kölyök megszülésére. Ezek a pihenési szakaszok a szülés előrehaladtával és a méh izomzatának fáradásával egyre hosszabbak: a kezdeti 5-15 perc helyett 30-60 percesek lesznek. Ha a méhben még magzat van és a nyugalmi szakasz a két órát meghaladja (fájásgyengeség), haladéktalanul állatorvoshoz kell fordulni. Az ellés a magzatburkok megszületésével és a kiürült méh erőteljes összehúzódásaival (utószakasz) fejeződik be. Ha a köldökzsinór a magzatburok megszületése előtt elszakad, akkor a burok csak egy bizonyos idő (5-15 perc) elmúltával fog eltávozni úgy, hogy a következő magzat tolja maga előtt, esetleg csak a következő kölyök után születik meg. Mivel az anya általában megeszi a magzatburkokat, számon kell tartani, hány született meg, hogy az ellés végeztével tudjuk, maradt-e a méhben magzatburok. A magzati függelékek elfogyasztása élettani jelenség, de népes almoknál hasmenést, hányást okozhat. Miután az összes kölyök világra jött, a szuka megnyugszik, ápolja és szoptatja kölykeit. Az ellés utáni hetekben ürülő méhváladék, az ún. lochia nyálkás vagy vízszerű, kezdetben sötét zöldesbarna színű, esetleg vért tartalmaz, de semmiképpen nem bűzös, nem kenőcsszerű. A méh vissza-alakulásával színe egyre világosabb lesz, mennyisége fokozatosan csökken.

Ha a szuka nem szakítja fel a magzatburkot:

Az első szülésnél a szukák néha ügyetlenek az újszülöttjeik ellátásában, ezért segítségre szorulnak. Ha egy perccel a megszületés után a kölykön a burok még mindig ép, akkor a burkot föl kell tépni - az orrot és szájnyílást szabaddá téve - lehetőséget adva az anyának, hogy nyalogassa kölykét. Ha még ekkor sem ápolja az újszülöttet, akkor távolítsuk el az összes burokmaradványt, kössük le a köldököt kb. fél cm-re a hasfaltól, vágjuk el a csomó fölött egy cm-rel, és fertőtlenítsük le a csonkot Betadine oldattal. Az első légvételt és az egyenletes légzés beindulását tiszta törölközővel végzett dörzsölgetéssel serkentsük. Amikor már dörzsölgetés nélkül is rendszeresen vesz levegőt és erőteljesen sír, visszaadhatjuk az anyjának.

Ha a kölyök nem lélegzik:

Tegyük egyik kezünk mutató- és hüvelykujját a könyök mögött a mellkas két oldalára, hogy érezzük a szívveréseket. Ha a szív ver, szemcseppentő segítségével szívjuk ki a váladékot az orr- és szájnyílásból, és tisztítsuk meg környéküket fültisztító pálcikával. Törölközővel dörzsölgessük főleg a mellkast, hogy lélegezzen. Csak akkor hagyjuk abba, ha az újszülött már magától is vesz levegőt, illetve ha a szívverés leállása arra utal, hogy a kölyök már nem él.

Az életminőséget befolyásoló fejlődési rendellenességek, örökletes betegségek (köldöksérv, nyitott szájpadlás, rejtett here, stb) szűrését minél korábbi időpontban célszerű elvégezni. Sajnos egyes vérvonalaknál bizonyos öröklődő betegségek (rejtettheréjűség, csípőizületi dysplasia) előfordulása halmozott, ezeket a vonalakat a tenyésztésből ki kell zárni.

Ha a szuka nem szoptatja kölykeit:

Az ellés után nyugtalan szuka mellé le kell ülni és beszélni hozzá, hogy megnyugodjon. Eközben próbáljuk meg lefektetni, hogy a kölykök odamászhassanak szopni. Nem feltétlenül szükséges rátenni őket a csecsbimbóra; jobb, ha maguk találják meg az utat a tápanyagforrásig. Ha az anya még mindig ideges, vigyük ki sétálni, hogy vizeletet üríthessen. Olykor az is elegendő, ha a világítást lekapcsolva kimegyünk, azonban 15-20 perc elteltével ellenőrizni kell, hogy szoptat-e. Ha mindez nem használ, állatorvost kell hívni.

Egészséges anyakutya az esetek többségében gondoskodik utódairól, tisztogatja és szoptatja őket, mégis előfordul, hogy némelyik csöppség elmarad testvéreitől a fejlődésben. Nagy létszámú alom gyengébb egyedei a többiektől nem jutnak elegendő táplálékhoz, ezért emberi gondoskodásra, fejlődésük és súlygyarapodásuk nyomon követésére szorulnak. Amikor az anyaállat nem törődik kölykeivel, illetve betegség vagy tejhiány miatt nem tudja gondozni őket, esetleg elpusztul, akkor a feladat teljes egészében a tulajdonosra hárul. Ma már több tejpótló tápszer és eszköz kapható, amelyek segítségével a kölykök anya nélkül is fölnevelhetők. Ilyen esetekben gondozási, táplálási tanácsokkal segítünk.

A szoptatás során felmerülő problémák:

Energiahiány: a szoptatási időszak táplálóanyag-igénye a létfenntartó mennyiség háromszorosát is meghaladhatja! Amennyire általános a korai vemhesség alatti túltáplálás, ugyanolyan gyakran feledkeznek meg arról, hogy a szoptató anya – különösen népes alom esetén - a tejjel olyan mennyiségű energiát veszít, amit a fölvett táplálékkal képtelen pótolni. Ezért a kölykeit nevelő állatnak lehetővé kell tenni, hogy étvágya szerint naponta többször fogyaszthasson nagy tápértékű eleséget. Forgalomban vannak a megnövekedett táplálóanyag-igényt kielégítő tápok, amelyek a szoptatási időszak alatti kondícióromlás veszélyét csökkentik.

Kalciumhiányos görcsök (eclampsia): kistestű állatoknál előfordul, hogy a szoptatással nagy mennyiségben ürülő kalciumot az eleségből felszívódó és a csontokból mozgósított kalcium együttesen sem képesek pótolni, ezért a vérben kalciumhiányos állapot alakul ki. A kórkép kivételesen nagytestű fajtáknál is tapasztalható, gyakran azért, mert vemhesség alatt a szuka túl sok kalciumot (szoptató tápot vagy kalcium kiegészítőt) kapott, ami a kalciumháztartásért felelős mellékpajzsmirigy „ellustulásához” vezet, és az nem képes megfelelő mozgósításra a csontokból. Az alacsony vérkalcium-szint következtében az izomműködés zavart szenved, ami eleinte erőtlenségben, remegésben és kötött járásban mutatkozik. Az állapot súlyosbodásakor a pupilla kitágul, a testhőmérséklet emelkedik, rángógörcsök jelentkeznek és az állat oldalára dől. Amikor a görcsös állapot már nemcsak a vázizmokra korlátozódik, hanem a légzőizmokat és a szívizmot is érinti, életveszélyessé válhat, ezért késedelem nélkül hívjunk állatorvost és vegyük el tőle a kölyköket.

Méhgyulladás: a méhben visszamaradt kölyök vagy magzatburok, esetleg az ellési higiénia hiányosságai okozhatják. Erre utal, ha az ellést követő napokban az anyakutya étvágytalan, kedvetlen, és bűzös váladék ürül a hüvelyéből, kölykeit nem gondozza vagy nincs elég teje, esetleg lázas (testhőmérséklete 40°C vagy magasabb). Ilyenkor haladéktalanul meg kell mutatni állatorvosnak, mert méhgyulladása lehet, ami az életét is veszélybe sodorja.

Emlőgyulladás: A tejet termelő egészséges emlők viszonylag nagyok és puha tapintatúak. A sötétvörös színű gyulladt emlők feszülésig teltek, kemény tapintatúak, melegek és fájdalmasak. Amíg a betegség csak az emlőket érinti, addig az anya általános állapota nem romlik számottevően. Minthogy azonban a fájdalom miatt nem engedi szopni kölykeit, a pangó tej miatt a probléma egyre súlyosbodik. Ilyenkor az állatorvos antibiotikumot ad a szukának, ezenkívül minél gyakrabban ki kell fejni a tejet a beteg emlőkből, előrehaladott esetben a szukát gyógyszeresen el kell apasztani és a kölyköket mesterségesen (tejpótlóval) táplálni.

Állatorvost kell hívni, ha:

63 nap eltelt a fedeztetés óta és a szuka nem készülődik az ellésre

4 órája elfolyt a magzatvíz, de nem született kölyök

30-60 perce tartó erőteljes fájások ellenére nem született kölyök

1 óránál régebben sötétzöld váladék ürül, de nem született kölyök

2 percnél régebb óta magzati testrész látható a pérarésben

az ellő szuka 2 óránál régebben pihen, de még van születendő kölyök

az ellés utáni napokban ürülő váladék bűzös, kenőcsszerű és/vagy a szuka láthatóan nincs jól

a kölykök állandóan (etetés után is) sírnak

az előrehaladottan vemhes vagy szoptató szuka remeg, elfekszik, érdektelen a külvilág ingereire

Álvemhesség:

Tüzelés és párzás után a kutyák a fogamzás elmaradásakor is élettanilag álvemhesnek tekinthetők, hiszen progeszteron (és prolaktin) szintjük a vemhes állatokhoz hasonlóan magas. Az álvemhesség klinikai megnyilvánulása viszont egyedenként változó. Tünetei közül leggyakoribb a „babázás” az apró játékokkal, az ivarzás után már akár 30 nappal meginduló tejelválasztás, a hastérfogat megnövekedése, sőt akár szülőfájások is jelentkezhetnek. Enyhébb esetekben a konzervatív terápia is eredményes lehet, azaz a játékok megvonása, az étel és ivóvíz korlátozása és a sok mozgás megszünteti a tüneteket. A tejelválasztás megindulása esetén hűvös, bórvizes, kamillás borogatás javasolt. Gyógyszeres kezelésnél mindig mérlegelni kell az állapot súlyosságát és a beavatkozás mellékhatásait. A hosszú hatású progeszteron készítmények jelentősen befolyásolhatják a későbbi ciklusok jelentkezését, a prolaktin-gátlók viszont hányingert váltanak ki.

Születéstől a választásig:

Az újszülöttek életük első napjaiban még képtelenek a testhőmérséklet szabályozására, a szemük zárva, nem tudnak önállóan táplálékot szerezni és reflexműködésük is tökéletlen. Teljes egészében az anyai gondoskodásra vannak utalva, ilyenkor fogékonyak a külvilág mikroorganizmusai által okozott fertőzésekre. E

Születéstől a választásig:

Az újszülöttek életük első napjaiban még képtelenek a testhőmérséklet szabályozására, a szemük zárva, nem tudnak önállóan táplálékot szerezni és reflexműködésük is tökéletlen. Teljes egészében az anyai gondoskodásra vannak utalva, ilyenkor fogékonyak a külvilág mikroorganizmusai által okozott fertőzésekre. Ezért célszerű a környezet tisztaságára és megfelelő hőmérsékletére fokozottan ügyelni.

Bizonyos újszülöttkori fertőző betegségek akár teljes almok kipusztulásához vezetnek, de először általában csak egy-két egyedet érintenek (többnyire a leggyengébbeket), majd a betegség tünetei fokozatosan válnak láthatóvá a többi újszülöttön is. Sikeres állatorvosi beavatkozásra viszont csak akkor van remény, ha nem az utolsó életben maradt, már nagy mértékben legyengült kölyköt akarjuk megmenteni, hanem rögtön az első tüneteknél kezdjük meg a vizsgálatokat, és az azoknak megfelelő kezelést.

Nah, leírtam ami igazán fontos!!!

Itt megbirod nézni normálisabban:

[link]