Már nagyon mérges vagyok a kutyámra!?

Az történt, hogy egy olyan két hete az asztalon felejtettem bundás kenyeret. Eddig semmit sem próbált ellopni (kaját) tőlem a kutya, nyugodtan ott hagyhattam bármit az asztalon, akár a földön, ha nem az övé, nem vette el. De akkor este ellopta az asztalról, amikor a szobába bementem, láttam, hogy ott eszi a földön, rászóltam, el akartam venni, visszamorgott rám, a konyharonggyal felé csaptam, azt megharapta. Ekkor hirtelen a földre döntöttem, elvettem tőle a kenyeret, kirángattam a szobából és kizártam. Megnyugodott, minden ok. Végül, lehet ez volt a baj (?) mivel már úgyis tiszta kutyanyál lett a bundáskenyér, a végén odaadtam neki, (amikor már megadó volt) hogy vigye ha már összerágta. Na és azóta többször volt olyan, hogy adtam volna neki oda a tápját, de neki az nem kell. Eddig bármilyen tápot megevett, most még jobbat is kapna mint azelőtt, és félrelöki a tele tálját, néz rám és sír, csak mert mondjuk én almát eszek. Tök mindegy neki, mi az, répa, kovászos uborka, vagy májkrémes kenyér, neki az kell ami az enyém és fütyül a saját kajájára. Többször adtam már neki maradékot, mert nem ette a tápját (és a maradék nekem se kellett már) azt azonnal befalta. Lecsósrizs, melegszendvics, alma, répa, popcorn, neki egyre megy, az jó. De a tápjára meg tesz magas ívből, bekapja, arrébbviszi, valahol kiköpi...mindenhol száraztápot találok... Várjam meg amíg már annyira éhes lesz, hogy azt is megeszi?? Vagy mit csináljak? Nem fog éhen dögleni nekem??