Vegyek fiu skótjuhász kutyát vagy ne vegyek?

hát most jó bölcs leszek, de a pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve...

nem a levegőbe szaporítózok.én már jártam eleget menhelyen, fogadtam be elég kutyát. nem csak keverékek vannak. van ott egy csomó fajtakutya, ezért cvannak a fajtamentők. mert fogták csak hobbiból leszaporították de nem tudják figyelni h mi lesz az összes kiskutyával, és azok utódaival. könnyű félvállról pofázni.

szted az én erdélyi kopóm honnan jött? lefogyva, kiszáradva, vki tákolt nyakörvvel találtuk. és hangsúlyozom, fajtastandarnak megfelelő, igen ritka kutyafajta és tessék. és tudod mire gondlok? hol vannak most a testvérei. biztos jó helyen...

majd ha t9öbb kutyát mentettél az utcáról akkor okoskodj. mert aki szedett már össze, pániktól rohangáló, lefoggyott beteg, szeretetért könyörgő kutyát az tapsikol az ilyneknek.

*az NEM tapsikol az ilyeneknek.

és akkor jön a duma jajj de már mindnek van gazdája. az én kopómnak is volt. sőt nyakörve is.fel-le rohangált egy forgalmas út mellett, odacsapódva minden arrajáróhoz.

harcikeszeg, egyet kell, hogy értsek.

A kérdezőnek: miért szeretnéd szaporítani? Egy tenyésztőnek céljai vannak, nem csak jajjdecukikiskutyátakarok. Célja, hogy egy adott színt kitenyésszen, tökéletesítsen, és a kutyáit minél inkább a fajta sztenderdjéhez alakítsa. Ezért jár kiállításokra, hogy figyelje eddigi munkáját. Feltételezem, hogy te nem akarsz kennelt alapítani, ezeket a munkákat nem akarod folytatni. Szerinted hozzájuk hogy kerülnek a kutyák? [link] A rendes tenyésztők, akik tényleg mindent megtesznek a kutyájukért is sokszor gyepmesteri telepről, menhelyről, utcáról fogadják vissza a chipezett kutyájukat. Mivel tudnád kivédeni, hogy ne egy szaporítóhoz kerüljön a kutyád, aki aztán haláláig elleti?! Másrészt még nem állnak eléggé távol a kutyák egymástól. Legjobb lenne, ha másik kennelből vennél, ha nem akarsz lemondani a tervedről. Aztán, ha pedig ilyen hirtelen az ötleted (hisz feltételezem, hogy az, mert ha rég elhatároztad volna, akkor már minimum hónapok óta előjegyeztettél volna, és várnád a megfelelő kutyust) akkor nem lenne ilyen gondod. Van ismerősöm,a ki csak hobbikutyának, nem tenyészteni, várt 7 évet arra, hogy egy olyan kutya szülessen, amilyet ő szeretne. Színben, természetben, a családja eredményeiben.

genetikai bajuk nem lesz, nálam volt már ennél jóval közelebbi rokon párosítás és semmi gond nem lesz belőle. Most jön a DE és a HA. A rokon párosítások fő problémája az, hogy olyan genetikai tulajdonságok is halmozottan öröklődhetnek amik negatívan befolyásolják a kutyát pl collie esetében ráerősíthetsz egy CEA ra stb. Nagyon alaposan át kell gondolni és megnézni nem csak a szülők de a nagyszülők szűréseit és ilyenkor meglepő küllembelei dolgok is előjöhetnek. Pl nálam egy erősen vonal tenyésztett alomban (ennél jóval erősebbnél) az összes kölyök egy olyan dédapára hasonlított amit se nem vártunk se nem akartunk. Benne volt a pakliban de nagyon kevés esély volt rá.

Valamint amit te csinálni akarsz az nem tenyésztés hisz folyamatosan egyforma genetikájú kutyák fognak nálad születni és hiába szépek és egészségesek ez akkor is szaporítás hisz az állomány számának növelése de nem javítása.

Én nem ajánlom neked hogy ebbe belevágjál, a collie kölykök alapból problémásak: egyrészt sok esetben nincs szopóreflex, másrészt átlagosan kis súllyal születnek, harmadrészt minden tenyésztő boldogan tapsikol ha a teljes alom CEA mentes lesz a 6-8 hetes kori élőszűrésen hisz ez nagyon gyakori problémája a fajtának

CEA, vagyis Collie Eye Anomaly

Recesszíven öröklődő szembetegség, mely a choroid rendellenes fejlődését okozza.

(choroid=fontos hártya a retina alatt) A choroid hártya a kezdetektől korlátoltan

fejlődik, a kezdeti abnormalitás már fiatal korban felismerhető. De sajnálatos módon

gyógyszere egyenlőre nem ismert. Ez a betegség nagyon gyakori smooth és rough

collienál, border collienál, ausztrál juhászkutyáknál és sheltiknél, de más fajtáknál

is előfordulhat.

Enyhe lefolyás: 5-8 hetes korban könnyen felismerhető. A retina 3 hónapos

kor körül változik, az általában normális szemszín elfedi a choroid elváltozásait. Enyhe

lefolyású betegség esetén az állat nem veszti el látását. Viszont az ilyen egyedek

beteg utódokat hozhatnak létre.

Komoly lefolyás: a CEA/CH fertozött egyedek 25%-a tartozik ide, jelentős

látáscsökkenéssel jár. Ezek a beteg kutyák 5-10%-ánál már 2 éves kor

elott megtörténik, érintheti az egyik vagy akár mindkét szemet. Nagy gyakorisággal

okoz teljes vakságot.

PRA (Progressive Retinal Atrophy)

A kifejezésben már benne rejlik, hogy ez a betegség progresszív, vagyis gyorsan halad előre, és rövid idő alatt teljes vaksághoz vezet. A kifejezés némileg szinonim a retina degenerációval, ugyanis a folyamat a fotoreceptor sejtek elhalásával, rendellenes fejlődésével jár. Ez a betegség is örökletes, autoszómális recesszíven öröklődik. A szemfenéki képre jellemző a retina ereinek elvékonyodása, rendellenes pigmentáció, a tapetum lucidum hyperreflektivitása. Terápiára nincs mód, viszont elektroretinográfiával (ERG) jól szűrhető már 6-8 hetes kortól. Ez egy olyan eljárás, amelynek során a fotoreceptoroknak különböző fényingerekre adott elektromos aktivitása mérhető. Fiatal korban ugyanis nagyon gyakran még nincs látható szemfenéki elváltozás, viszont az elektroretinogram már tükrözi a csapok és pálcikák degenerációját, funkciócsökkenését.

RD (Retina Dysplasia)

A retina diszplázia az ideghártya rendellenes fejlődését jelenti. A betegség genetikai mutáció következménye, de kifejlődhet toxikus, fizikai, kémiai, táplálkozási tényezők és fertőzések hatására is, ha az az embrionális élet folyamán történik. Az ideghártya rendellenes fejlődése azt jelenti, hogy a retinában lévő idegsejtek és gliasejtek nem differenciálódnak és osztódnak rendesen. A szemfenéki képen jellegzetes szürke sávok, ráncok látszanak. Ezek lehetnek körülírtak, de lehetnek az egész szemfenékre kiterjedőek. Súlyos esetben a retina le is válhat. Egyes esetekben ez a betegség más betegségekkel együtt pl. csontbetegségekkel együtt is öröklődhet (elsősorban labrador retrieverekben figyelték meg). A betegség ophtalmoscopos vizsgálattal diagnosztizálható. A jellegzetes szürke, féregszerű csíkok láthatók a retina fényvisszaverő és nem visszaverő részén is. Fontos az 1 évesnél idősebb állat vizsgálata, mert ilyen szürke sávozottság a retina fejlődésének korai stádiumában, egészséges kutyán is megfigyelhető, amelyek aztán később ellaposodnak és eltűnnek, míg a diszplázia az egész élet folyamán megmarad. Sajnos ez a betegség is gyógyíthatatlan, csak a megelőzésre van mód szelektív tenyésztéssel és rendszeres szűréssel.

Szürkehályog – Cataracta (KAT)

Az elnevezés a lencse elhomályosodását jelenti, amely számos okból bekövetkezhet. A folyamat nem tévesztendő össze az időskori lencse sclerosissal, melynek során a lencse szintén elhomályosul, de ez majdnem minden idős kutyánál megfigyelhető. A szürkehályognak sokféle csoportosítása létezik. A cataracta lehet elsődleges, ami azt jelenti, hogy veleszületett lencse diszplázia miatt vagy örökletes módon alakul ki, vagy lehet másodlagos, ami azt jelenti, hogy más betegségekhez társulóan, toxikus, kémiai, traumás, parazitás, egyéb ok miatt alakul ki. Be lehet sorolni kialakulása, helyeződése, kiterjedése alapján. Megállapítása könnyű, egyszerű ophtalmoscopos vizsgálattal lehetséges pupillatágítás mellett. Sokszor fontos a kialakulás okának ismerete is a terápia szempontjából. Az örökletes cataractával bíró állatokat a tenyésztésből ki kell zárni.

MDR1 genotípus

A WSU Colege of Veterinary Medicine egy gyógyszerésze felfedezett egy kulcsfontosságú transzport fehérje kódolásáért felelős mutáns gént bizonyos skót juhászokban. Ez a gén kódolja a P-glükoproteint, egy nagy összetett fehérjét, mely azért felelős, hogy az agyból a különböző gyógyszereket visszapumpálja a véráramba, ahol biztonságosan lebonthatóak. A hiányos génnel rendelkező collie-kban nem jön létre a teljes fehérje, így a gyógyszerek nem kerülnek ki az agyból, mérgező szintig felhalmozódnak. A P-glükoprotein más szerek - ideértve népszerű vény nélkül kapható gyógyszereket - eltávolításáért is felelős, az agyból vagy más szövetekből, embernél és állatnál egyaránt.

Az Egyesül Államokban minden 4 collieból 3 a mutáns génnel rendelkezik.

A kezdeti tanulmányok szerint hasonló az arány Franciaországban és Ausztráliában, ezért valószínű, hogy ez a hibás gén világszerte elterjedt. A mutáció más juhászkutya fajtákban is jelen van, de kisebb arányban, mint a collie-nál.

Az egyetlen mód arra, hogy egy kutyáról tudjuk, a mutáns génnel rendelkezik-e, a teszt elvégeztetése. Ahogy egyre több kutyát vizsgáltatnak meg, valószínűleg nő majd az érintett fajták listája.

Gondot okozó szerek:

Sok különböző típusú gyógyszerről derült ki, hogy problémát okoznak collie-knál, a nem vényköteles hasfogóktól (pl Imodium) kezdve az élősködők elleni vagy kemoterápiás szerekig. Feltehető, hogy a lista a további kutatásokkal növekedni fog