Miért tartotok kutyát?

Nekem angol cocker spánieljeim vannak :)

Első sorban a gyönyörű szemük varázsolt el, meg az a hamisíthatatlan arckifejezés. Az első kutyámat borzalmas körülmények közül, parvósan, tele kullancscsal, bolhával kaptam, de ahogy rendbejött, megtanított az igazi spániel virtusra :) Rendszeresen apportozunk, agilityzünk, sétálunk, többnyire falkában (3 kutya), de külön-külön is. Nekem nagyon fontos az eredeti használat (a küllem is), kiskutyákat is csak vadászvizsgás, szuper kanoktól vállalunk be. Igyekszünk, hogy ne hunyjon ki a spániel virtus a kutyákból, hiszen ezért spánielek :)

Nekem nem fajtatiszta kutyám van, de mondhatni, hogy dolgozok vele. Ő egy labiszerű golden:) Kicsi kora óta foglalkozok vele, és szerencsére már két évvel érkezése előtt megismerkedhettem a kutyázás világával, bár még csak kívülről szemléltem a dolgogat. Engedelmesezek, nyomkövetek, agilityzek vele, szeretnék majd BH vizsgát tenni vele. Már kipróbáltuk az őv-t is.

Minden nap edzünk kb. 10 percet, klikkerezek is vele (most pl. zónát klikkelem be neki) és mivel tél volt, elég rendszertelenül volt csak edzés, d kb heti egy agility volt. Néha kijárunk egy mási kutyasuliba engedelmesezni is.

Nekem ugyan nem fajtiszta kutyám van, de rengeteget tanulok tőle és a hibáimból és ezt a tudást szeretném majd kamatoztatni a leendő kutyáimnál. Elég sokat küszkdök vele, de lelkes vagyok! Ha miden jól megy, egy év múlva veszek egy border colliet, főleg agilityzni, szóval az értelme, hogy kutyát tartok tuladonképpen: GYAKORLÁS.

Állatorvosként kezdtem el dolgozni egy állatkórházban, és a lábadozóban feküdt egy gyönyörű husky. Rögtön mindenkinek felkeltette az érdeklődését, mert az egyik szeme piros, a másik kék. Csak sajnos senkit nem engedett a közelébe. Az ételt csak bottal merték odatolni neki, az infuzió csere rémálom volt. Mivel beszóltam a főorvosnak, mert rossz gyógyszert akart felírni, gyakornokként elhelyezett a husky mellé. Szó szerint a következő beszélgetést csíptem el: "Berakom a husky mellé, hagy harapja le a kezét!" A frász kerülgetett amikor ételt kellett neki adni. Közben végig morgott, és engem figylet. Véletlen a szemébe néztem, hiba volt. A kezem felé kapott, mire én az orrára koppintottam. (falusi vér kiütközik XD) Nagyon meghökkent. Megint morgott, mire megfogtam az orra tövét, és enyhén megszorítottam, és elengedtem. Csak reménykedtem, h nem harap meg. És nem tette. Megbökte az orrával a kezem, mire megsimogatttam, éreztem h félt. Ezek után mindenki érdeklődve figyelte az infúzió cserét, amit egy kolleganőm csinált. A kutya majdnem megharapta, mire megfogtam az infúziót, és bekötöttem. a kutya rám sem mordult! Ezek után nagyon különleges kapcsolat alakult ki köztünk. 2 Héttel később eltudtam vinni sétálni, úgy hogy hallgatott rám. 1 hónappal később örökbefogadtam. Teljesen megváltozott! Ez két éve volt. Én segítettem neki, és ő is nekem. Mindenki mondta, hagyjam, úgyse bírnám mellette, sokat kell sétálni, futni, és én nem vok az a sportos alak. De ő tartotta bennem a hitet. Segített lefogyni, szószerint "húzott" mikor felakartam adni. Azóta is együtt vagyunk.

Kutyasuliba járunk, beteg gyerekekhez megyünk segíteni.

Azóta egyébként még sohasem hallottam morogni.

(bocsi a regényért)

Előző husky-s vagyok.Nagyon megfogott a történeted:)

Igen. néha nagyon nehéz valük, de nagyon tudnak szeretni, ez egy különleges fajta, nagyon sok energiába és pénzbe kerül, de mindenképpen megérte:D

Nagyon kitartó voltál vele, más már biztosan feladta volna.Hogy hogy az egyik szeme piros?Olyat még nem láttam.

(a husky szelidítő vok XD)

Bizonyos fényben pirosnak tetszik a szeme, de ha az ember jobban megnézi barna.