Olyantól kérdeznék kommunikációval kapcsolatban, akinek két kutyája van?
Átmenetileg két kutyám van, és még ismerkedem a helyzettel :) Ha kint vagytok, sétáltok akkor is játszanak egymással? Mert az enyémek csak itthon, odakint kb. szóba se állnak, a parkban is másik kutyákkal játszanak, egymással nem.
Hogyan kommunikálsz velük? Nálunk mindig magára veszi az egyik, ha a másiknak szólok. Pl. amelyik előrébb van, annak mondom, hogy név, ott megállsz, leülsz, persze a hátam mögött a másik is is megáll és leül.
Ami még rosszabb, hogy teljesen más temperamentumúak, és hogyha a domináns kant megszídom, vagy valamiért csúnyábban szólok rá, akkor az érzékeny kutya is magára veszi. Ilyenkor az érzékenyt gyorsan kioldom, mert ő nem követett el semmit, erre a domi is kioldódik, pedig őt szeretném még hagyni kicsit büntiben.
Klikkerezni még neki sem mertem állni, mert az egyik még nem ismeri a klikkert, a másiknak viszont nem tiszta, hogy nem neki szól, és jön, nyomul, vagy éppen kiakad és hisztizik.
Amúgy teljesen kézben van tartva mindkét kutya, abszolút vezetőként tekintenek rám, közöttük pedig a beállt sorrendet én is alátámasztom mindig, tehát hierarchikus gondjaink nincsenek.
Nálunk is ez van. A kicsit le akarom szoktatni az ugatásról, amit úgy csinálok, hogy ha játszunk és ugat, gyorsan megfordulok és addig nem törődök vele, amíg le nem nyugszik. A másik pedig értetlenül áll a dolog előtt, hogy most mit csinált rosszul. Ezért azt csinálom, hogy csak a kicsivel nem foglalkozok, a nagyot megsimogatom , hogy tudja vele nincs semmi baj. Akkor megint ugat. Ezután rászólok. Így már tudják mi a helyzet. A tanítással is ez van.
Úgy tanítottam őket, hogy leültettem mindegyiket.
Eldobtam a labdát, az egyiknek megfogtam a nyakörvét és modntam a másik nevét: "Pici tiéd" így megtanulták, hogy amikor mondok valami parancsot, akkor figyeljenek előtte a névre is :)
Szia!
Én úgy tanítottam őket kicsi koruktól hogy a nevüket is mondom a parancshoz,és ők így tudják. De nekem is az egyik szukám annyira érzékeny(mindig is az volt,pedig soha nem bántotta senki)hogy ha felemelem a hangom és rászólok a másikra ő alapból meg sértődik és egész nap duzzog!
Jó, ez oké hosszútávon, de az egyik csak az ült tudja, a másik meg vizsgázott, tanult kutya rengeteg trükkel, tehát kénytelen vagyok valahogy nekiállni az újoncot tanítani :)
És ha nálatok bünti van, az is mindkettőnek bünti?
Nekem is az idősebb kutyám vizsgázott volt. A fiatalabbal is ugyanúgy jártam suliba. Míg a fiatalt tanítottam addig az idősebbet kifektettem, vagy lekötöttem.
Máskülönben az idősebbtől is eltanult bizonyos feladatokat, pl a helyben maradást.
Mikor már a fiatalabb is ismerte a vezényszavakat, mindkettővel egyszerre csináltam a fegyelmezőt. Egyszerre ültettem állítottam és fektettem.
Szerintem te is vedd egyszerre kézbe mindkettőt és a tanuló kutyád legyen belül, és kívül a rutinos.
Üdv!
Nekem két kan kutyám van lakásban egy szép méretes csíkos medve és egy kis tanyacirkáló.
Nos tökéletesen megvannak egymással.
Egy barátomnál van egy világos színű cane corsom szintén kan. A medvét és a corsot nyugodt szívvel tudom együtt sétáltatni, nincs konflitkus, és engedelmesek. Nálam a nevelés során nem volt sem jutifalat sem klikker, mivel ezeket a segédeszközöket feleslegesnek tartom. A kutyákkal való kommunikáció gyakorlatilag csaknem tökéletes, mivel sikerült a két kutyát úgymond szétválasztani, azaz az jön amelyiket hívom.
Egy jó módszer például, hogy leülteted őket és az egyiket hívod magadhoz. Erre indul a másik is, de azt vissza zavarod és ülteted a helyére, úgy hogy csak, akkor mozdulsz meg, amikor nagyon muszály. néhány próbálkozás után fel fogják fogni.
Aki helyesen lépett azt dícséred, akinek nem kellett volna jönnie azt vissza zavarod/ülteted és akkor dícséred ha a feladatot helyesen végrehajtja.
Remélem tudtam segíteni.
Üdv!
Na jó, asszem túl gondoltam a dolgot, lementem gyakorolni velük, a rutinos kutyám simán vette a lapot és félrevonult amíg az ujonccal gyakoroltam. (Egész stabil fekvést és maradást raktam össze kétszer öt perc gyakorlás alatt én ezért imádom a klikkert).
az újoncnak még fura, hogyha nem neki szól, de szerencsére a sajátom olyan domi, hogy kitúrja onnan a francba, így ő is meg fogja érteni.
Persze, amit utolsó írt, arra én is gondoltam, majd neki fekszem annak is, bár ez nekem nem olyan fontos, az újoncot arra szeretném csak felkészíteni, hogy a leendő gazdinak működjön majd minél jobban, úgyhogy inkább nem ezzel terhelem, hanem lábnál követéssel, fekvéssel, maradással. aztán meglátjuk meddig jutunk. Annyit éhezett, hogy baromi motivált kajára, bármit megért pillanatok alatt, ha a kajaszerzés a cél.
A többi meg gondolom idővel kialakul. ha a tapaszt megáll és leül mögöttem, én meg nem veszek róla tudomást, akkor úgyis rá fog jönni, hogy annak dumálok akire nézek :)
Leginkább ez a bünti dolog aggaszt. Az enyémre néha muszáj tennem egy kis pressziót, mert mióta itt az újonc, és rájött hogy a gyere nem feltétlenül neki szól, kicsit szelektív lett a hallása. Viszont ez kis mentvény meg elég érzékeny, egyszer pont "ott legelt" egy ilyen büntinél, és onnantól nem mert elmozdulni a láb mellett ülésnél, nehogy valami rosszat csináljon. Annál a sétánál már nem is tudtam kioldani, pedig mindennel próbálkoztam.
Visszatérve egy előző kérdésedre.
Amikor büntetek, csak azt amelyiknek kijár. A másikat nem, mert nincs rá ok. Na persze ő is látja és érzékeli, de mindig úgy csinálom, hogy csak azzal veszem fel a szemkontaktust amelyiket büntetni akarom. A másikra nem nézek rá, esetleg a szemem sarkából.
Visszatérve a kutyák kíváncsiságára.
Egyik alkalommal mikor a rutinos kutyámmal a nyomkövetést gyakoroltam, a másikat lekötöttem.
A gyakorlat befejeztével a másik kutyámat szabadon engedtem és mi történt?
Pont az a kutya amelyik sosem volt még nyomon pontosan végig ment a nyomon szinte kifogástalanul.
Pusztán kíváncsiságból és ezen felül még jobban kidolgozta a nyomot, mint az amelyiket rávittem.
Ebből jöttem rá arra, míg az első kutya kapkodva, sietve, addig az újonc lassan szinte enerváltan ment végig rajta.
Ezért írtam az előzőben azt, hogy hasznos ha az új kutya látja a régit dolgozni, mert tanul tőle.
Csak egyet ne felejts el.
Ha a fiatalabbal dolgozol akkor utána közvetlen a régivel is csináltass valamit, hogy ne érezze magát elhanyagoltnak.
Mert ő úgy érzi akkor, hogy neki is meg kell felelnie és éhezik a dicséretre vagy éppen a jutifalatra.
Nem fiatalabb az új kutya, hanem idősebb :) De egyébként köszönöm a választ. Nálam az volt a trükk most, hogy amelyik nem dolgozott épp, annál volt a labda, és így egész jól működött, lekötni nem akartam őket, mert felesleges stressz forrás. Türelmes alkat vagyok, legalábbis tanításban mindenképpen, nem akarom semelyik kutyát megnyomni ezzel. Inkább kivárom míg szépen rájönnek, hogy mikor kinek szól a feladat. Nyilván idővel leesik, hogy annak szólok, amelyikkel tartom a szemkontaktust és mondom a nevét.
Persze, a büntit én is így csinálom, csak a mentett kutya sokkal érzékenyebb, és még bizonytalan is, meg nagyon kötődik, látom rajta, hogy teher neki ha mérges vagyok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!