Aki kistestű és nagytestű kutyákat tart együtt, a kicsi feltétlen elnyomásban él? Jól érzi magát ebben a helyzetben?

Nem feltétlenül. Én ismerek egy tacskó-amstaff párost. Igaz nem együtt laknak, mert egy testvérpárról van szó, de nagyon sokat vannak egy lakásban akár több napon keresztül is. A tacskó a dominánsabb és idősebb. Az amstaff ezt elfogadta.

Helyzettől és egyéntől függ. Hiszen nem minden kutya egyforma. Lehet alakítani neveléssel is természetesen, de szerintem az a jobbik eset amikor a kis testú az idősebb és a majd nagyobb testű a kölyök. Szerintem úgy jobban egymáshoz szoknak.

Nálunk van egy tacsi és egy kuvasz. A kuvasz gyakran megtépi a kicsit, már sokszor kellett emiatt vinni állatorvohoz szegényt.

Nekem ezekután biztosan nem lesz nagy-kicsi kutyafelállás ezekután.

Nálunk egy cane corso van és egy francia bulldog. A nagy elnyomja a kicsit, de ez azért van, mert a kicsinek alapból elég félénk, visszahúzódó a természete. Tudja, hogy ő van lejjebb a rangsorban és nem érzi magát rosszul egyáltalán. Attól még ugyanúgy nyalogatják egymást, szeretnek együtt sétálni stb.

Sok esetben viszont a kicsi a főnök. Ez a kutya habitusától függ elsősorban.

Én is ismerek olyat, ahol a kis foxi-keverék a főnök a drótszőrű keverék és a németjuhász mellett :)

Egyébként szerintem nem kell aggódnod, mert ha a kutyád rögtön megadja magát, még dominanciaharcok sem lesznek.