Finomkodva hogy lehet kutyát nevelni?
Leszögezném:nem vagyok híve a verésnek!
Egy staffordom van, mivel terrier elég önfejű, határozott falkavezér való neki.
Imádjuk és a család része, de kiskorától azt tanulja, hogy a helye a rangsorban legalul van utánunk és a gyerekeink után.
Nem szoktam megverni, de ha szükséges, erőteljes hangnemmel fegyelmezem és volt már példa, mikor még próbálgatta a határait, hogy a torkánál a földre nyomtam míg megadja magát.
A séta még most sem tökéletes, néha rájön pl. ha kutyát lát és akkor húz.
Egyik ilyen alkalommal fogtam és erőteljesen visszarántottam, ez mindig beválik a "lábhoz" kísérőszó mellett, ilyenkor észbe kap.
Ezt látván egy kicicomázott úri dáma mellettem elhaladva felháborodva megszólalt:
"Mi lenne, ha magát rángatnám meg így?"
Nos, én nem érzem, hogy rosszul nevelném a kutyám, hisz mindenki dicséri milyen engedelmes és kedves.
Szerintem egy ilyen erőteljes és irányításra hajlamos kutyával másképp, határozottabban kell bánni, mint mondjuk egy bolognesevel, vagy berni pásztorral stb., mert különben azt vesszük észre egy idő után, hogy ő uralja a családot.
Mit gondoltok?
Az nem baj, hogy keményen és határozottan neveled, de én sem vagyok híve a rángatásnak, földre nyomásnak stb. Inkább ha nagyobb baj van, akkor a kutyát a grabancánál fogva büntessük, dobjuk arrébb, ordítsunk rá, de ne nyomjuk le a földre, ne verjük, ne rángassuk. Szerintem egy gazdiból, aki a kutyáját rángatja, stb, abból a gazdából egyrészt a félelem, ami nagyon súlyos probléma, másrészt a tapasztalatlanság árulkodik, ami teljesen természetes. Ezért mondom, hogy hallgassunk meg minden véleményt, amit tapasztaltabb emberek mondanak a kutya képzéséről. Én azon a véleményen vagyok, hogy sokkal több mindent meg lehet a pozitív megerősítéses módszerrel tanítani a kutyának, mint a hagyományos földrenyomós, pórázrángatós képzéssel. Többet ki tudunk hozni a kutyánkból, mint amennyit gondolunk róla. Engedelmességet lehet hagyományos módon tanítani, de pl. trükköket hogy tanítasz neki? Ha nem adja a lábát pacsizni, akkor mit csinálsz? Egyértelmű, hogy jutalomfalattal próbálod rávenni a kívánt cselekvésre.
Szerintem, ha egy kutya nagyon sok mindent tud, szót fogad a gazdájának, az egy nagy szó, örülni kell neki. De még nagyobb szó, hogy a gazdi ezt úgy érte el a kutyusánál, hogy nem verte meg, nem nyomta földre, nem bántotta, hanem együtt szépen próbálgatták a dolgokat, tanítgatta a kutyust, és a kutya élvezte a tanulást. Ha ezt valaki így éri el, az a legnagyobb szó.
De ki beszél arról, hogy megvertem??
Nem félek tőle és ő már a sokadik kutyám ezért látom a különbséget közte és a többi kutyám mentalitása közt.
Van akinél elég egy szó és van ő, aki tovább próbálkozik.
Pont azért tartunk itt ahol most, mert sosem engedem meg neki, hogy akaratom ellen cselekedjen.
Más gazdi csak csodálkozik, hogy lám egy szóra miket megcsinál a kutyánk.
A kutya imád bennünket, mi is őt, de ő "csak" egy kutya akinek kell egy főnök.
Mint egy tanár, a hiperaktív diákot is másképp kell nevelni, mint egy nyugodtabbat.
A torokszorítás pedig azért volt, mert még fél éves kora körül egyszer séta közben megkapta egy járókelő kezét.
Soha azóta nem csinálta.
Szerintem meg nincs ezzel semmi gond. Ahogy egy gyereknek sem lesz baja, ha néha a fenekére csapnak, a kutyával sem történik semmi, ha földhöz szorítják vagy néha visszarántják. Ez nagyon messze van a durva veréstől.
Nekem cane corsom van, ő sem egy könnyen kezelhető kutya és sajnos vagy nem sajnos, kénytelen vagyok erélyesebben, keményebben fellépni vele, mint a francia bulldogommal. Próbáltuk a pozitív megerősítéses módszert is, de voltak helyzetek, ahol ez kevésnek bizonyult. Egy időben fojtó nyakörvet is használtam és bizony előfordult, hogy így rántottam magamhoz, ha rosszul viselkedett. Ezt többször is eljátszottuk és megjegyezte, hogy nem szabad. Ettől még nem lett lelkileg sérült kutya...
Úgyhogy nincs ezzel semmi baj. Én sem vagyok híve az erőszakos bánásmódnak, de manapság már egyesek hajlamosak a kutyát porcelánbabaként kezelni, ami szintén túlzás.
Köszönöm, vártam már a hasonló temperamentumú kutyások válaszát.
Mert - elnézést a többiektől - de egy pl. csivavás gazdi csak elméletben adhat tanácsokat, míg egy cane corsos gazda azért bizony tudja miről beszélek.
Mellesleg a kutyánk egyik barátja egy cane corso, ő mindig fojtóval jár, de a gazdái legtöbbször elengedik, szépen megy láb mellett.
Ez nálunk nem agresszió, de egy magasabb fájdalomküszöbű, akaratos kutyát sokszor nem lehet egy ejnyebejnyével helyretenni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!