Csakkittihez intéznék egy kérdést! Hogyan szereled le a verekedő kutyákat?

Nem nekem címezted a kérdést, de ezért válaszolok erre a két konkrét esetre. A felénk rohanó idegen kutya esetén amennyiben úgy ítélném meg, hogy valóban veszélyt jelent ránk nézve és nem csak a szája nagy, beállnék a kutyám elé és kellően határozott fellépéssel elzavarnám a másik kutyát. Úgy érzem, hogy tudok olyan kemény és határozott lenni, hogy ez jó eséllyel sikerülne. Eddig csak olyan volt, hogy a szája volt csak nagy, ilyenkor ez látszik rajtuk és 2-5 méter távolságban meg szoktak állni és onnan ugatnak. Mi meg símán tovább sétálunk. 60 kilós kutyát kevés kisebb kutya mer így direktben komolyan letámadni, nagyobbakkal meg még nem találkoztunk. A legdurvább az volt, amikor 5 kóbor ebből álló falkával találtuk magunkat szembe a közepes méretűtől a németjuhászig. Meglepően könnyen elzavartam őket.

A pórázas verzió a legegyszerűbb, ugyanis pórázon nem ismerkedünk, tehát esélyük sincs összekapni.

Nagy testfelület, határozott (nem kapkodó) mozdulatok, erőteljes, csattanó hang. És legfőképp el kell hinnünk magunkról, hogy igenis mi vagyunk a dominánsabbak. Ha kicsit is bizonytalankodunk, azt a kutya megérzi. Amúgy a legtöbb támadó kutya bizonytalan, épp ezért támad. Tehát nem olyan nehéz annál magabiztosabbnak lenni. :)

No meg nem árt, ha a saját kutyád is partner ebben és hagyja, hogy te írányíts, nem kezd közben magánakcióba.

Na, hát kb. leírták előttem. De ezt mi elég sokat gyakoroltuk kutya nélkül, egymással, bárbajoztunk. Merev szemmel fixírozod, nem veszed le a tekinteted, nem fordulsz ki egy pillanatra sem, és nem teszel hátráló mozdulatot egyáltalán. Akkor sem, ha nagyon közel van. Ráüvöltésnél is fontos, hogy ösztönösen ahogy üvöltesz előre tolod a fejed, és utána kicsit visszarándul, ezzel is vesztettél. Nem hátrálsz se lábbal, se felsőtesttel, se fejjel.

Emellett nagy testfelület, amit tudsz úgy is imitálni, hogy kicsit széttartod a kezed, mintha a felsőtested lenne olyan széles.

De az igazság az, hogy ez még nekem sem megy olyan jól, csak egyszer a saját kutyám büntijénél végigcsinálták velem úgy, hogy állt mögöttem az oktató, és folyamatosan irányított. Szét a kezed, lassú lépés, ne hajolj rá, mert abból ösztönösen hátrálás lesz, blabla. Na azóta nagyjából tudom alkalmazni.

De acsarkodó kóborkutyával szerencsére még sosem találkoztam. Tuti, hogy megpróbálnám, de egyáltalán nem biztos, hogy tudom annyira kontrollálni a gesztikulációm, hogy nem veszítenék.

Az ilyen parkban támadó kistestűeket (tudod, a minikutyák tipikusan félrenevelt acsarkodók) simán le szoktam szerelni, de ezek egyrészt gazdisok, másrészt kicsik. Ijesztettem már el vizslát is, de azért az sem egy örjöngő kóborkutya.

A múltkor vidéken kirontott egy támadó labrador, ráadásul két kutyával voltam, velem az apám kis 60 kilós csöppsége, aki némiképp paranoid. Na akkor tudtam hogy itt most minden tekintélyem elveszítem, ha nem védem meg őket, ráadásul beláthatatlan következményei lesznek, ha összeugranak, mert apám kutyája világgá menekül. Na akkor jól kihúztam magam, és megindultam a kutya felé, de messze nem voltam biztos a dolgomban mögöttem a két kutyával. Szerencsétlen labradort abban a pillanatban elcsapta egy autó ahogy kifutott az útra :(

Nem lett baja szerencsére, de így a kocsi küzdött meg vele nem én. Szóval nem tudom, hogy ha egy kau, vagy egy moszkvai, vagy egy káj érkezne, akkor mennyire működne a dolog, de ez kizárólag technika kérdése.

Ha jól tudod alkalmazni, akkor ez működik, csak ezer olyan hibát követsz el, amiket nem is érzékelsz, mert kívülről nem látod magad, és nem is tudod annyira kontrollálni a tested. Egy félrenézés, egy hátrafele mozdulat, és máris vesztettél.

Amúgy ugyanezt a technikát lehet alkalmazni saját kutya büntetésénél.

Egy jó kő legyen nálad, és ha máshogy nem megy, egy jól irányzott dobással, el lehet ilyeszteni, vagy esetleg hozzá vágod a szájkosarat...vagy valamit, ami épp a kezed ügyébe akad. ( fontos, nem agyon dobni kell, csak elijeszteni)

De egyetlen magányos kóbor kutyával egyébként is ellehet bánni, ha elég határozottan lép fel az ember, esetleg ráordít, akkor visszavonul úgy is.

Magányosan egy kutya se bátor.

Ha többen vannak, na az igazi gond. Ilyenkor a legcélszerűbb elébe menni a dolognak, és elkerülni őket, széles ívben.

De ezekkel is ellehet bánni, egyszer nekem rontott több kutya(nyitott ajtón rohantak ki, gazdájuk le se szarta a dolgot) széles ívben meglóbáltam az iskolatáskámat, hangosan rájuk ordítottam, és közéjük csaptam. Szétrebbentek mint a verebek, igaz nem is széttépni akartak, csak a szájuk volt nagy.

De az utcán ha kóbor ebeket lát az ember, akkor szerintem az a legjobb, szép nyugodtan elkerülni. (de nem elmenekülni előle!)Akkor nem lesz gond.