Hogyan fog reagálni a kutyám ha elmegyek dolgozni? (bővebben lent)
Van egy kínai kopaszkutyám, másfél éves. Most jelenleg GYES-en vagyok de Júniustól már dolgozom. A kutyus nagyon ragaszkodik hozzám, mindenhová követ, jön velem. Öltöztetem, fésülgetem, szeretgetem. Amíg a kislányom alszik délben, mi is együtt pihenünk le és meg van bolondulva ha ez a déli alvás kimarad a napból. nagyon bújós és ragaszkodó. Általában sosem hagyom egyedül, de ha például átugrom a szomszédba, már ott hallom, hogy ugat/vonyít mint ha kínoznák és az ajtóban szobrozva vár rám.
Kérdésem: Mi lesz vele, ha elmegyek dolgozni? Lehetséges, hogy depressziós lesz? Tanácsok?
El kellene dönteni első lépésben, hogy te szeretnél a kutyádhoz alkalmazkodni, vagy neki kell hozzád. Ha az első verzió mellett döntesz, akkor küld el dolgozni, ha a második mellett, akkor kezd el felállítani a falkasorrendet.
Meg fog őrülni attól, hogy ő mint falkavezér nem tud felügyelni rád, akit bőven a falka egy tagjának tekint, aki alatta van a rangsorban. Feleslegesen nagy felelősséget raktál a kutyádra, amit nem fog tudni kezelni, te meg a kutyát nem fogod tudni kezelni e miatt.
A kutya származásánál fogva egy falka állat, amelyik a domesztikáció (háziasítás) folyamán is megőrizte a magas szintű szocializált tulajdonságait. Jelen esetben a kutyád egy csupán két tagból álló, de valószínűleg még is jól funkcionáló ember / kutya falkában él. Van étel és ital, van egy megszokott, a környezettől jól körülhatárolt és védett közös használatú élettér. Nem utolsó sorban van egy a falkavezér szerepét ellátó ember, egy társ, akinek jó a közelében lenni, mert ő az aki a fentiekben fölsoroltakat előteremti, illetve azok fölött rendelkezik.
A legtöbb kutya elfogadja ugyan, ha több-kevesebb időre egyik-másik társ, (falkatag) vagy a gazdája (falkavezér) egyedül hagyja. De minden kutyában van egy úgynevezett „elszakadási félelem“. Ez a kutya fajtájától, nemétől, életétől, tartási körülményeitől függően kisebb vagy nagyobb mértékű lehet. Ebben az esetben egy lelki és szellemi traumáról beszélhetünk, amely bizonytalanságot okoz az állatban. Ez esetben egy cselekvéskombináció történik, amely számára teljesen kiszámíthatatlan eredményű lehet. A gazdi, a társ, a falkavezér eltávolodik – és vagy visszajön, vagy nem. Az esély a kutya számára 50 – 50 %, a létező legbizonytalanabb és ezért számára a legförtelmesebben elviselhető. A korábbi esetekben valamilyen jelzések, akarva – akaratlanul – tudatták vele, hogy az egyedüllét csak rövid ideig fog tartani és a gazdi visszatérésének pozitív élményével fog záródni. Ezen tapasztalatai meggyőzték arról, hogy érdemes várni, aludni, a lakást őrizni, - mert majd egy kis idő múlva az „embertárs“ majd visszatér. Az említett új helyzet egy alapvetően más, a kutya tudatában, szokásrendszerében az előbbiekkel nem összeegyeztethető állapotot teremt. Ez őt elbizonytalanítja, ezt ő nem akarja és a maga módján megpróbálja ezt jelezni, esetleg megakadályozni a történés menetét. A kutyád, a megváltozott életritmus miatt valószínűleg egy rendkívül magas stresszállapotba fog kerülni (depressziós lehet). Ma már számtalan jó lehetőség és módszer van a kutyák egyedülléti magabiztosságának a megerősítésére, kutyánként és esetenként változó, hogy milyen tréning és szoktatás vezet eredményre.
A stresszállapot föloldását, egy speciális kérdőív kitöltése után, a gazdival közösen kidolgozott ASP (Anti Stress Programm) keretén belül, rendszerint Bach-virág terápiával vagy homeopatiás kezeléssel kiegészítve lehet elérni.
Mielőtt munkába mennél, keress fel az állatorvosodat és egy kutyakiképzőt, akik megfelelő állatpszichiátriával foglalkozó szakemberhez tudnak irányítani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!