Szerintetek milyen ember az aki pillanatnyi érzelmi fellángolásból megvesz egy német juhász kiskutyát kiszakítja a családjából hazaviszi majd két nap után átgondolja és rájön, hogy inkább mégsem kell neki és elajándékozza inkább?

Segíts neki szerintem is,mert őt nem hiszem hogy nagyon érdekelné a kutya további sorsa.De tényleg "jobb" hogy most teszi ezt vele mint majd 1-2 év múlva.

Vannak ilyenek sajnos... Az én egyik barátnőm, aki szintén nagy állatbarátnak tartja magát, vett egy Westiet. 1 hónapot volt vele a kutya, mire rájött, hogy nem csak móka és kacagás, sétáltatni kell, bepisil, rágcsál, stb, és lepasszolta a nagyanyjának falura, mert állítólag ott jobb dolga lesz a kutyának, mert kint lehet a kertben. Na képzelheted, szegény kutyának milyen rossz, 1 hónap után elválni a gazditól( egy hónap alatt, azért már megszeret rendesen egy kutya egy embert). Most meg ki van cseszve egy udvarra, soha nem viszik sétálni, mert hát minek, udvaron van. Az egész telet kint töltötte... egy kölyök Westie... Vannak ilyenek, egy szó van rá: felelőtlenség!!