Kisgyerek és kiskutya tippek?

Az egyes válaszadó nagyon jól megfogalmazta azt ami fontos. Csak ismételni tudnám.

Sok örömöt az új kutyushoz!

Én csak annyit mondanék, kutyapelenkát ne használjatok és ne mehessen fel az ágyba. Első perctől kezdve szokja meg, hogy csak kint lehet pisilni, kakilni. Ismerősöm kiskutyáját teljesen megzavarta a kutyapelenka, rendszeresen bent végzi a dolgát, de pisilt már ágyra is.

Ha mindketten kicsik, szerintem könnyű lesz az összeszoktatás. Én babám idős kutyusok közé született és alapszabály volt, hogy az első hónapokban 1-1,5 éven át csak a karomból ismerkedtek, de ilyen módon non-stop együtt voltunk szinte. Nagyobb kutyában a vadászösztön is felébredhet újszülött kortól akár 1,5 éves korig is, de akár tovább is. Egy kutyámon láttam, hogy nem embernek nézi a babát, szeparáltam őket, de karomból és etetőszékből simán ismerkedtek. Az a kutya akkor fogadta el a gyereket, amikor két lábra állt és járni kezdett. Akkor már embert látott benne. Amúgy a többiben nem ébredt vadászösztön, sőt, volt juhászkutya típusú kutyám is, aki első perctől úgy vélte, hogy a baba közös gyerekünk és szerintem saját kölykének tekintette. Minden kutyámra igaz volt, hogy sokkal türelmesebbek voltak a gyerekkel, mint egy felnőttel lettek volna. De se a gyerek nem nyújtotta a kutyát, se a kutya nem moroghatott a gyerekre. Morgás egyszer volt, mert a baba mereven nézett. Mivel a babák mereven néznek, azt a kutyát 1,5 évig csak úgy engedtem a baba közelébe, ha a kezemben volt. Később a fülénél fogva sétáltatta a gyerek, mindent eltűrt neki. Másik kutya meg akkor morgott, amikor elindult a baba járva. 2 hét kellett, hogy megszokja azt, ahogy imbolyogva jár a pici. 2 hétig elcsuktam a kertben, de folyamatosan látta a kicsit, hogy szokja, hogy már jár. Ott játszott mellette a kerítés túloldalán.

De 3 kutyám soha semmilyen módon nem morgott a kicsire és első perctől elfogadták. Idegrendszer kérdése volt főleg. A nyugodt, kiegyensúlyozott kutyáim nem féltek és elfogadták könnyen az új családtagot. Pedig nem volt könnyű nekik, mert 10 évig ők voltak a mindeneim és utána soha többé nem jutott annyi időm rájuk. Kölyök kutyával, ha együtt nőnek fel, ilyen trauma nem lesz.