Kutya vagy nem kutya?

*egyelőre*

Minek akarsz kutyát egyáltalàn? A kérdésből úgy jön le, hogy ki akarod tölteni az űrt valamivel a gyerek érkezéséig.

A kutya hatalmas meló, főleg ha fiatal, főleg lakásban. Főleg ha jön a gyerek, esetleg stresszes a meddősségi kezelés, hormonok, akàr egy komplikàlt terhesség. Szerintem most ezt engedd el inkább, és majd pár év múlva jobb lesz az időzítés.

Ha most szeretnétek gyereket, akkor egyáltalán nem ajánlom a kutyát. Ha összejön a gyerek, hidd el, hogy nem lesz sem időd, sem kedved még a kutyával is foglalkozni és az vele szemben lesz a legnagyobb kicseszés. Előbb akkor legyen gyerek, nőjön pár évet, aztán legyen kutyátok.

Ismerősömék a gyerekvállalás kellős közepén vették magukhoz a kutyájukat, látom a kutyán, hogy milyen szar neki, mert nem foglalkoznak vele eleget. Az elején ő volt a minden, aztán jött a gyerek és félre lett rakva. Nem fair a kutyával szemben.

Szerintem nálatok egyelőre túl sok a jövőbeni bizonytalanság/változó dolog ahhoz, hogy most kutyátok legyen. Ha jól értem eddig nem éltetek együtt, ez is egy új élethelyzet lesz(?), meg maga az új környezet, város is, ezek szerint nincs még kialakult közös életetek. Bár esküvőm nem volt, de ismerősök elmondása alapján elég stresszes, időigényes a szervezés folyamata, ha nagyobb lagzit akartok rengeteg időtöket el fogja venni.

A meddőségi centrumos dologhoz annyit tudok hozzászólni, hogy valóba hosszú lehet a várólista és maga a folyamat is, viszont ha nőként hormonokat fogsz kapni a sikeresség érdekében nem tudhatod előre, hogy ez milyen hatással lesz rád és a hangulatodra, lehet, hogy baromira a hátad közepére fogsz kívánni egy pl. kölyökkutyát. A terhesség ideje megint kiszámíthatatlan, én kb. a 0. perctől lettem veszélyeztetett terhes, sokszor hetekig ágyban kellett feküdnöm, emelett is lehetetlen lett volna ellátni egy kutyának még a legalapvetőbb igényeit is.

Azt jól látod, hogy a leghamarabb is 4-5 év múlva a gyerek születése után érné meg kutyát vinni a házhoz, de még úgy is nagyon nehéz az eleje.

A másik, hogy mivel kikötés a hipoallergén jelleg, ezért nálatok nagy eséllyel nem jöhet szóba egy felnőtt menhelyi mix, valószínű egy adott fajta fajtatiszta verziója lenne a legjobb megoldás, viszont a tenyésztők jellemzően kölyköket adnak el, azok a felnőtt kutyák, akik náluk vannak tenyésztésre vannak, de ha már "kiöregszenek" ebből se adják tovább a kutyát jellemzően, mivel azért ők is emberek, akik szeretik az x éves tenyészszukát/kant.

A pénzügyi dolgok megint tényező, nyilván nem tudom, hogy nagyon kényelmesek kijöttök-e a fizetésetekből vagy éppen megvagytok, de az esküvő, gyerekvállalás, stb. nagyon vinni fogja a pénzt. Manapság a kutyatartás se két forint, ha nagyon az alapdolgokat kapja meg minden hónapban az is több tízezres tétel lehet. Mióta nálam van az éppen felnőtt kutyám szerintem nem volt hónap, hogy 30.000 alatt megállt volna az ellátása, de volt olyan hónap, hogy ez jóval több volt, pedig semmi extra dolgot nem csinálok vele.

A kölyök kutyával ugyanannyi gond van, mint egy újszülött ember kisbabával.

A helyetekben még várnék a kutyával, mert nagyon sok teendőtök lesz, ebbe nehezen fér bele egy kutya pesztrálgatása. Egy fiatal felnőtt kutya, mondjuk 8-12 hónapos, már majdnem szobatiszta, ennyivel kevesebb gondoltok lenne, mert a szobatisztaságra nevelés nagyon megterhelő a család számára. A baba később is hozzászokhat egy kutyához, amikor már négykézláb járkál, akkor már a kutyára is marad több időtök foglalkozni vele. Egyszerre a kiskutya, meg a kis emberke, nagyon kifáraszt benneteket, nem javaslom, hogy mindkettőt egyszerre, egyidőben bevállaljátok. A kutya később is ráér.

Ha a párod ennyire imádja a kutyákat, akkor köztes megoldás lehet, hogy - amíg ez a mostani bizonytalan élethelyzet nem csillapul, vagy nem oldódik meg a dolgok egy része, - az új lakhelyetek közelében keres vagy kerestek (ez szerintem az allergiád mértékétől is függ), egy menhelyet, ahol hétvégente vagy ha van rá lehetőség hétköznap besegít önkéntes alapon akár sétáltatásban. Így talán kicsit kiélhetné a kutyázást, de mégsem lenne nálatok ebben a bizonytalanságban +1 fő, akit állandó jelleggel el kell látni.

Amúgy ez arra is jó próba lenne valamelyest, hogy mennyire illeszkedik az életetekbe most egy kutya (pl. ha kinéztek minden hétvégét, hogy mennétek sétáltatni, de csak minden 3. hétvégén jön össze ez a program is, akkor felesleges gondolkozni abban, hogy magatokhoz vegyetek egy kutyát, aki napi szintű elfoglaltságot jelent.)

Először vállasszátok ki a potenciális fajtá(ka)t, majd keresetek tenyésztőket és náluk érdeklődjetek, és nagyon fontos: menjetek el kennelt látogatni, hogy az adott fajtájú kutyák között legyél. Nincs olyan, hogy garantáltan hipoallergén fajta, csak olyanok vannak, amelyek pl. kevésbé hajlamosak allergiát kiváltani, mert nem vedlenek úgy, vagy például a meztelen kutyák, de egyiknél sem 100% és tuti biztos, hoyg nem leszel rá allergiás. Allergiát ugyanis a nyál, a bőrről leváló sejtek is kiválthatnak rossz esetben. És mivel lakásban élnétek, állandóan egy légtérben lennél a kutyával. Szóval mielőtt bármilyen kutya jönne, ezt mindenképpen élőben, több alkalommal teszteljétek. Ez pedig időbe kerül, így egyértelmű, hogy nem lehet elsietni azt a kiskutyát.

Hogy egy mellékesebb kérdésedre válaszoljak: tenyésztő akkor ad el fiatal felnőttet vagy növendéket, ha valami miatt maradt a kennelében ilyen kutya. Például nem volt elég érdeklődő, vagy nem elég olyan, akire rá is bízta volna a kölyökkutyát (lelkiismeretes tenyésztő ugyanis jól megnézi, kinek adjon kutyát), vagy meg akarta tartani, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, tehát pl. nem azt hozta küllemben, de az én egyik kutyám tenyésztőjénél most olyan is van, hogy az öreg kanja nagyon nem tűri jól a tenyésztésre megtartani kívánt fiatalt, és emiatt keres neki új otthont. Szóval viszonylag ritka azért, hogy tenyésztőtől fiatal felnőtt kutyát is lehet venni, és elárulom neked, egyáltalán nem biztos, hogy könnyebb egy ilyennel, mint egy kölyökkel. Persze, jó esetben már sok mindent tud, de mégis más jellegű volt az élete, például lehet, hogy kennelben élt addig, nem lakásban, voltak állandóan kutyatársai, más volt az életritmusa, és egy tenyésztőnek sok esetben nincs annyi ideje az egyes kutyákra, mint amikor a kutya egykeként gazdánál nevelkedik, tehát lehet, hogy csak a legalapabb dolgokra tanítja meg, aminél már sokkal többet tud egy egyéves, ha végig ti neveltétek.

Szóval sok az átgondolni való, egy kutya nagyon nagy felelősség, és főleg egy aktívabb fajta sok időt és energiát is igényel, hogy olyan családi kutya legyen, amilyet elvárnátok.