Házörző fajta kutya, de szeret kint lenni?

Ismerősömnek volt pulija, az kifejezetten nem szeretett a lakásban lenni még télen sem.

A nagyon zimankós napokat az előszobában elviselte, de a lakás fűtött részeiben csak perceket volt hajlandó tartózkodni.

Ez nem jelenti azt, hogy minden puli ilyen, viszont a pásztorkutyák a nomád életmódra lettek egykor szelektálva.

Házőrzőnek nem is a terelők, hanem a védelmezők, a kuvasz, a komondor, a közép-ázsiai, a kaukázusi (stb) amelyek szintén nem igényelnek fűtött lakást, egy szélvédett, száraz helyet viszont igen.

Ezek a a fajták még mindig dolgoznak kint a szabadban, téli-nyári bundát hordanak, a fűtött lakásokban tartott kutyákkal az a probléma, hogy ez a természetes folyamat nem zajlik le (minek a téli kabát, ha melegben van)

Ismerősömnek volt nagytestű kinti-benti kutyusa, kint is bent is szeretett lenni, 2 is volt. Sajnos az öregebb fajtáját nem tudom, de a fiatalabb egy németjuhász volt. De egyik sem volt házőrző. Benti tartásuk miatt, illetve egyéb okokból nem is arra lettek nevelve, vadidegent is megnyalta.

Nálunk nagytestű kinti házőrző kutya van, kaukázusi medveölő juhászkutya fajta, telet nagyon szereti, érthető okokból. Egy árnyékolt kenele van, (tetővel felszerelt), illetve egy magasabb fa is van felette. Vagyis volt, mert sajnos ki kellett vágni. Azóta, illetve az utóbbi nyarakok ahol nem a régi szokás 32 fok a rekord hőség, hanem 40 fok, elég rosszul viseli a nyarat. Igyekszünk neki időnként kijárni, a kenelét hideg vízzel slaggal fellocsolni, meg egy picit ilyen szóró fejjes slaggal párásítani a felső szőrrétegét. Nagyon jó kinti kutyus, ösztönösen házőrző és jól tanítható, de ha nem vagy jó edzett formában akkor sajnos nem tudod majd sétáltatni. Nyomnak 65-80kg-t, állva magasabb egy 180 cm-es embernél is. Nehéz visszafogni ha megindul valami miatt.

Összességében én azt mondom, hogy inkább legyen egy könnyebb testtömegű nagytestűd, (a fentebb említett nemetjuhasz jól bírja a telet és a nyarat is, de ha házőrzőnek akarod akkor csak kinti tartás, kenelben, és úgy neveld. Azok a kutyák akik szabadon császkálnak kint bent, azok mindenkivel barátkoznak. Legalábbis én még olyan kutyát házat őrizni, aki emberek közé van engedve bármilyen térben, még életemben nem láttam.

Pásztorkutyák. Fentebb már sorolták őket. Olyan mondjuk nem létezik, hogy kaukázusi medveölő.

Ezek a fajták nem szeretnek bent lenni, még a legnagyobb hidegben is azt várják, hogy végre kimehessenek.

Nekem az a tapasztalatom, hogy ez nagyrészt gazdafüggő, nekem pl az összes kutyám, -az ideiglenesek is-, velem akarnak lenni, mindegy, hogy hol vagyok. Sokszor láttam az örökbefogadóknál, h hiába ment kertes házba a menhelyi udvaron nagyon erőteljes területvédő viselkedést mutató németjuhász, kau, moszkvai, kuvasz stb. jellegű kutya, ahol a gazda engedte, ott végül az ágyban kötött ki, hiába volt szabad kijárása a nagy kertbe.

Ezzel szemben sok olyan emberrel beszéltem, akik arról számoltak be, hogy nekik akármilyen kutyájuk volt, az jobban szeretett a kertben lenni. Elvileg nem küldözgették ki folyton a kutyát, de én ezt nem tudom teljesen elhinni vagy az a másik teóriám, hogy annyira "rossz energiákat árasztanak" (nem vagyok spiri, az ilyen "idegbeteg jellegű" emberekre gondolok, akik folyton anyáznak és valahogy a levegőben is érzed körülöttük a feszültséget), hogy inkább úgy döntenek a kutyák, hogy jobb nekik kint.

Szerintem amúgy semmi baj nincs azzal, ha valaki kint tart kutyát, amennyiben kielégíti a szükségleteit. Megértem, ha valakinél máshol vannak a határok, de a félrebeszélést nem szeretem.

Nincsen.

Olyan van, hogy kaukázusi juhászkutya, ami egyébként szintén téves, mert a magyar szakzsarnok szerint kaukázusi pásztorkutyának kellene nevezni, ugyanis a juhászkutya = terelő, pásztorkutya = jószág- és területvédő, és a kau az utóbbi. Az orosz ovcharka szó juhászt és pásztort is jelent, de az oroszoknak nincsenek terelőik, úgyhogy emiatt pásztorkutya lett volna a helyes fordítás.

A medveölő/farkasölő kifejezést pedig a laikusok terjesztették el, ilyen elnevezést csakis olyan emberek hisznek el, akik szerint egy kau le tud győzni egy farkast. Valójában esélye sincs, esetleg kölyök, öreg vagy beteg farkas esetében. :) A medveölést ezek után pedig nem is kommentálom. :D

Nincs olyan fajta, ahol minden egyed imád kint lenni és jól el van más kutyákkal.

Az, hogy a többi kutyával milyen lesz a kapcsolata, az nagyon nagy részt nevelés.

Az, hogy szeressen kint lenni, a gazdán múlik és egyedi habitus. Persze, sokan mondját, hogy a kutyájuk utál bent lenni, be se akar jönni. Aztán néha kiderül, hogy kicsinek mikor a kutya be akart menni, kapott két pofont és onnantól nem akart többé.

Nagyszüleimnél mindig pulik voltak. Nem szerettek bent, mert ha az ajtón átléptek, repült a seprű, felmosó stb utánuk. Aztán mikor egyedül maradt a nagyanyám, már beengedte a pulit a lakásba. Onnantól imádott bent lenni a kutya. De ismerek kaut, amelyik él-hal, hogy a gazda mellett lehessen és mindig bent akar lenni, ha a gazda bent van.

A Kárpátokban élnek medvék, farkasok, é

legeltetnek állatokat, és ott valós feladata a pásztorkutyáknak a védelem.

Nem létezik olyan pásztorkutya, amelyik 1v1-ben képes lenni megölni egy egészséges, felnőtt farkast.

Falkában dolgozva már igen, de a jellemző az, hogy a farkas elmenekül, nem kockáztat, ha felfedezték, bem várja meg a bekerítést, ha az megtörténik, megölhetik a kutyák, de nagyon ritka az olyan eset.

A medve teljesen más eset, ellene a falkában dolgozó kutyák annyit tudnak elérni, hogy elüldözik, a hagiskodás jelzés a pásztoroknak is, és a medve bem kockáztat sérülést, inkább vissza vonul.

Valós összecsapásban a nagy termetű pásztorkutyáknak még falkában sincs esélye az egészséges, felnőtt medve ellen.

Meg tudják sebesíteni (ezért kerüli q harcot a medve, nem kockáztat), de képtelenek megölni, és a harcban az egész falka megsemmisülhet, a kutyák sem erőltetik az összecsapást.

A medvebőr páncél, bem tudja átharapni a pásztorkutya.

A pásztorok feladatra szelektálják a kutyáikat, lehet az akárnilyen szép kiállású, ha gyáva, gyenge idegrendszerű, falkában dolgozni képtelen, az a feladatra alkalmatlan.