Ki mit csinalt a kiskutyaja hamvaival ? Eltemettétek, otthon van , vagy egy reszet eltemettetek egy resze otthon van ?

Eltemettük az urnát a kertben. Olyan helyen, ahol szeretett lenni. Mind a három esetben. Az elsőnél még majdnem gyerek voltam, én szerettem volna egy ideig a szobámban tartani, de a szüleim nem engedték. A második esetnél már felnőttem, és egy darabig képtelen voltam eltemetni. Igazából évekig (hosszú betegsége volt, sokat kellett ezért vele foglalkozni külön is, nehezen engedtem el a "jelenléte" maradványait). A harmadik esetben tragikus hirtelenséggel vesztettük el, képtelenek lettünk volna nap mint nap látni az urnát, nem is emlékszem pontosan, hogy még aznap vagy másnap temettük el, de 24 órán belül.

Van olyan ismerősöm, aki a hálószobájában tartja az urnát. Évek óta.

Én valahol úgy gondolom, hogy a lelki egészségünkhöz hozzá tartozik, hogy egy idő után el tudjuk engedni. Ebben egy új kisállat is segíthet, de valamennyire attól független folyamat (a fenti esetekben nálunk csak az elsőnél nem volt másik kutyánk is). Ha egyelőre jobban esik magatoknál tartani a hamvakat meg az urnát, akkor tegyetek úgy, de nyilván a lehetőségektől is függ, nem mindenkinek van kertje, olyan helye, ahol úgy eltemetheti, hogy mégse válik meg tőle, mint mikor kisállattemetőbe kell vinni. Hogy a számotokra mi a jó döntés, azt egyedül ti tudhatjátok igazán.