Mondatok már le a kedvenc fajtátokról?

Én a Border Collie-ról mondtam le ami mindig is a kedvenc fajtám volt, mert nem tudtam volna eleget foglalkozni vele:(((

Persze, mivel nem fajta alapján választok, hanem a saját igényeimhez, szabadidőmhöz, aktivitásomhoz megfelelő állatot.

Igen. Olyan élethelyzetem van, hogy kb. csak kistestű, lakásban tartott kutya férne bele, viszont ha lenne kutyám, mindenképpen magyar fajtát szeretnék, azok közül meg a legkisebb a puli, ami még csak-csak tartható lakásban, és legalább a szőre sem hullik, de azért nem lenne olyan élete, főleg, amilyen időszakok vannak néha a munkámban, amilyet megérdemelne, ezért egyáltalán nem is tartok kutyát. Talán egyszer, ha lesz valaha házam, meg családom, hogy ne én legyek az egyetlen, aki foglalkozni tud vele.

Persze. Pl. mindig nagy kedvencem volt a westi, de az is brachycephal, és ezt a tenyésztést sosem akartam támogatni (Kevékem van és persze ő a legjobb kutya)

Igen. Claudia Schiffert, Malena, Palvin Barbi

Több olyan fajta is van, amivel tudok azonosulni és mondhatni kedvenc, de mindig a legkedvesebb számomra a menhelyi vegyes keverék kutyák voltak és amíg ők vannak, amúgy sem vennék pénzért kutyát.

Én nagyon szerettem volna egy olyan kutyát, akivel komolyabban lehet sportolni, de sokáig nem éreztem olyannak az élethelyzetemet, ahol mindent megadhatnék neki. Elkezdtem önkénteskedni, láttam, hogy milyen helyekre mennek a kutyák - nagyrészt kertidísz, néhol a házba is bemehet vagy szép időben sétálnak vele a környéken-, és mivel a számomra nem ideálisnak tartott helyzetemben is többet tudtam volna adni ennél egy kutyának, hazavittem a beragadt kedvencemet. Az élet meg úgy hozta, hogy mindent, amit fontosnak tartok meg tudtam adni neki, mert jött a kovid és megváltozott az élethelyzetem :) pár év múlva beszereztem az álomfajtámat is és bár ha visszamehetnék is ugyanígy örökbefogadnám a kutyámat (jó, lehet, hogy hamarabb és nem nézegetném majd' egy évig a menhelyen), de azt vallom, hogy ha akarsz egy bizonyos fajta kutyát, de félsz, hogy nem tudod kielégíteni az igényeit vagy bármi egyéb, viszont kicsit szomorúan, de kompromisszumként magadhoz vennél egy másikat, akkor nyugodtan válaszd az álomfajtád, fel tudsz nőni a feladathoz és meg fognak oldódni a dolgok. Ha az a dilemma, hogy egyáltalán nem alkalmas az élethelyzeted a kutyatartásra, akkor természetesen ne vegyél magadhoz kutyát.