Menhelyről hozott kutyát lehet elajándékozni ?
A történet a következő: Van egy nagyon aranyos, középkorú szomszédnőm. Nyolc éve kihozott a menhelyről egy kistestű kutyát, főleg családi kedvencnek, a gyerekeinek. Kertesben lakott, nagy udvaron szaladgált a kutya. Most ide költözött a lakótelepre egy éve, és a kutya nehezen tűri a bezártságot, de sétálni sem szeret. A szomszédnőm közben talált egy külföldi munkát, és nagyon szeretné elvállalni a férjével együtt.
A lakásban maradó, már nagykorú gyerekeinek nem kell a kutya, mert sokat dolgoznak, alig vannak otthon.
Befogadni én sem tudom a kutyát.
Az lenne a probléma, hogy a szomszádnő annak idején aláírt egy szerződést egy kutyamenhellyel, hogyha már nem tudja ellátni a kutyát, köteles visszaadni a menhelynek.
Viszont ezt nem szeretné a család, mert tudják, hogy a menhelyen dolgozók zöme nagyon fanatikus, bántó, empátiamentes, és ha bevinnék a nyolc éves kutyát, rácsok mögé kerülne szegény, vagy elaltatják. Tehát - nem bízik a menhelyben.
Az lenne a kérdésem: jogilag megteheti a szomszédnő, hogy kutyás oldalon meghirdeti, és elajándékozhatja a menhely tudta nélkül? Persze csak szerető gazdihoz, alapos ellenőrzés után adná.
Ha sikerülne is, utólag a menhely jogilag megtámadhatja, hogy kihagyták őket?
Kizárólag segítőkész válaszokat várok. Mielőtt bárki bántaná a szomszédnőt, biztosíthatom, hogy egy lelkiismeretes, csupaszív ember, jól bánnak a kutyával, és a családja is, viszont az önmegvalósítás is fontos számukra.
Persze, ha sikerül neki rendes gazdit találni, utólag értesítené a menhelyet. Nem sántít sehol a dolog, csak rossz tapasztalataik vannak a menhelyekkel.
Elég felmenni egyes menhelyek oldalára, és tele van fájdalmas fröcsögésekkel, hogy milyen gonosz gazdik vannak, elszegényednek, és nem tudják eltartani a kutyájukat, vagy kislakásba költöznek, vagy megváltozik az életkörülményük. Pedig nem jókedvükből, vagy linkségből, vagy gonoszságból adják vissza a kutyát.
Nem minden menhely vezető ilyen, de sajnos, ahonnan hozták a kutyát, nagyon fanatikus, lekezelő a vezető, pellengérre rakja a volt gazdikat, nincs is jó híre, az ott lakó kutyák rossz körülmények között vannak.
Láttam a menhelyi papírt, valóban elég fecninek tűnik...
Menhelyen nem altatnak, csak sintértelepen, de ott meg nincs szerződés. Viszont ha menhelyre visszaviszi, akkor ott meg kiposztolják Facebukkra, hogy “Buksit 2 év után leadta a tulajdonosa, mert külföldre készülnek és nem akarják magukkal vinni…Buksi szíve összetört, semmit nem ért, csak azt, hogy a gazdinak már nem kell.” Aztán a poszt alatt a Julikák meg Kovácsjózsefnék megvadulva elhordják minden szörnyetegnek meg rohadéknak az illetőt, akivel remélhetőleg majd a gyerekei is lepasszolnak, ha nem akarnak vele törődni.
Egyébként mekkora az esély rá, hogy a menhely ne tudja meg, hogy el lett ajándékozva a kutya? Mert ha jó eséllyel nem fog kiderülni, akkor nincs gond. De ha előfordulhat, hogy értesülnek róla - egy külföldre költözést elég nehéz eltitkolni - akkor jobb lenne oda visszavinni. Elaltatni nem fogják.
Igen, pont ezt a könnyfakasztó agresszív posztolgatást szeretnék elkerülni - mert ha név nélkül is teszik, akkor is megalázó, és nem szeszélyből válnának meg a kutyától.
Óriási a menhelyesek részéről az ilyenfajta alázó posztok kiírása - ezt maximum csak elhanyagolt, megkínzott ebek esetén elfogadható.
Persze, nem kell ilyen posztokat olvasgatni, de akkor is nem hiányzik senkinek, hogy bántsák.
Nem tudom, a menhelyesek gondosan figyelik -e a gazdik Facebook profiljait, amiből sokezer van...
Megnyugtató, ha nem altatnak, bár idősödő kutyák esetében erre nincs garancia.
Még mindig a meghirdetés a legjobb megoldás.
Igazából főleg jogilag érdekel a kérdés. Én nem vagyok igazán kutybarát, nekem macskáim vannak. De megértem, ha valaki nem gyerekeként, vagy a párjaként kezeli az állatait, és nem rendeli magát fanatikus szervek alá. Ha egy kutya megtapasztalja a gazdiváltást, biztos szomorú lesz két hétig, de ha jó új gazdit kap, biztos jobban fog járni, mintha a gazdik csak este tízkor jönnek haza, és hatkor mennek munkába.
Szegény szomszédom valószínűleg nem tudta akkor, mit hoz a jövő, nem volt jósnő a közelében.
Az egyik macskám hat évesen jött hozzám (nem menhelyről, egy rokonomét vállaltam át), és nagyon hamar hozzánk szokott, kb. két hét alatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!