Egy sintértelepes kutyának nem baj, ha nem leszek szuperjó gazdija? Attól még szeretni fog?

Úgy értem, hogy pl nem tudom nyaralni vinni, mert én sem járok, soha nem is voltam.

Úszási lehetőség nincs a közelben, ezért strandolós szezonban is max csak havi 1-2x tudnám elvinni, mert messzebbre kéne menni és kocsim nincs, csak vonattal vagy busszal tudunk menni.

Különféle kutyás rendezvényekre sem nagyon tudom elvinni, mert én sem járok sehova, konkrétan a szomszéd falun kívül, csak egyszer jártam Budapesten és ennyi.

Szóval annyi lenne az életünk, hogy a városban maradnánk, napi 2x 1-2 órás séta, játék, másik kutyákkal, ha találkozunk és szimpatizálnak, akkor összeengednénk. Heti 1x elmennénk a tóhoz, körülötte erdő, körbejárnánk az egy 5-7 órás kirándulás lesz. Jó kaját kapna, jobbat, mint a telepen, napi 2x a reggeli és esti 1-2 órás séta után, minőségi száraztáp (Wolf of Wilderness Elements vagy Carnilove) meg néha külön neki főzött kaja(husi, máj, zöldségekkel) meg ízületvédő, algás-biotinos multivitamin, néha lazacolaj.

Hámmal sétáltatnám, benti kutya lenne, kapna puha fekhelyet, mindennap egy jutalomfalatot a középső eü séta után és kb ennyi.

Nyilván orvosi ellátás, élősködők elleni védelem.

Facebookon látom több ismerősömnél, mindenhova viszik a kutyát, Horvátországi nyaralás, rendezvények, Budapestre stb. Én ilyenekre magam se járok.

Attól még lehet jü élete, vagy ez így kevés neki? Tudom, hogy annák azért több, minthogy egy 2x2-es kennelben üljön, de lehet, hogy sokkal jobb ember is örökbe fogadná.