Gyerekek mellé melyik kutya fajta lenne a jobb beagle vagy német juhász?

Szerintem mindkét fajta jó lehet, már nem annyira kicsik a gyerekek. Viszont mindkettő elég "foglalkozós", főleg a németjuhászra igaz, hogy kell hozzá egy életforma, le kell fárasztani fizikailag és mentálisan is, lehetőleg úgy, hogy naponta kimentek vele a kertből és rendszeresen jártok vele suliba. A beagleről nincs jó véleményem, nem tudom, hogy miért vesznek ilyen kutyát az emberek, kedves és cuki, az oké, de elég öntörvényű, szereti feszegetni a határokat, ha van rá lehetősége önsétáltat és elég sokat kell azon dolgozni, hogy pl egy mezőn el tudd engedni, meg egyáltalán, hogy legyen motivációja az általános aktívabb közös időtöltésekhez (konkrétan pl sokszor látom, hogy a gazda eltervezi, hogy lefárasztja a kutyáját, elviszi agilityre vagy bármi másra, a kutya orrát alig lehet a földtől elimádkozni, cs+szik azt csinálni, amit kellene, hazaérve meg kezdi a rombolást és a szökést). Láttam persze sok jó beaglet is, de párnál volt szerencsém végigkövetni az oda vezető utat és hát le a kalappal a gazdák előtt...

Amúgy hogy képzeled el egy napotokat a kutyával? mit tudnál neki nyújtani és minek kellene megfelelnie?

"elviszi agilityre vagy bármi másra, a kutya orrát alig lehet a földtől elimádkozni, cs+szik azt csinálni, amit kellene"

Na jó, ez viszont nem a fajta hibája, ha a gazdája nem a neki megfelelő foglalkozást biztosít a kutyának. A beaglenek inkább szimatmunka kell, nem agility és hasonlók.

Kérdező, azt gondoljátok át, mit tudnátok biztosítani egy kutyának, mit foglalkoznátok vele szívesen, mi lenne az átlagos rutin, sportolnátok-e vele valamit, ha igen, mit... stb.

Ne járjatok úgy, mint az egyik család a mi társasházunkban, akiknek lett egy bull keverékük menhelyről 3 általános iskolás gyerek mellé, ami alapvetően nem lenne gond, de ők nem bírnak vele, nem olyan az életmódjuk, amibe egy ilyen kutya belepasszolna, túlvállalták magukat, és a legtöbb lakót és kutyást kerülniük kell, mert a kutyájuk nem tud viselkedni, és nem tudják jól kezelni ezt a problémát. A gyerekek úgy sétálnak vele, hogy a kutya vontatja őket, a liftnél felborzolt szőrrel ugat, morog, ugrott már rá emberekre is, aminek akkor sem biztos, hogy valaki örül, ha épp nem agresszív a szándék, volt, akinek az elegáns ruháját koszolta össze.

#11 mert egy kb agressziómentes fajta, mindenkivel jól kijönnek, ilyen téren könnyű esetek. Nem is túl nagyok, nem is túl kicsik. A németjuhász azért hajlamosabb az agresszióra, rengeteg köztük a problémás kutya. Ismerek én is németjuhászt közelről, egy tündér, de sokuk nem ilyen. Tény, hogy nem olyan szolgalelkűek, mint egy németjuhász, aki ezt várja el, annak nem is ajánlom, de ha nem élet célod, hogy mindenhol póráz nélkül sétáltasd a kutyádat, akkor a beagle jó lehet. 5-10 méteres nyomkövető pórázt rá és probléma megoldva. A sportból pedig a nyomkövetést lenne érdemes inkább erőltetni nekik, abban szuperek.

Nekem tacskó keverékem van, neki is remek orra van és nagyon élvezi is. Ilyen ugrálós/futós sportok, mint az agility neki sem fekszenek. Cserébe viszont mindent megtalál :D

Én inkább a beagle-t ajánálanám családi kutyának.

Kb. mindenkivel egyetértek, aki előttem írt.

Ha nem tudtok, akartok extra sok időt és energiát a kutya nevelésébe, a vele való foglalkozásba (sport stb.) invesztálni (a kérdés alapján nem akartok), akkor nektek pont jó lehet egy ismert előéletű (sok ilyen van, akik haláleset, költözés stb. miatt kerülnek be), 5 év körüli, közepes testalkatú, nem magas energiaszintű/nem munkakutya menhelyi kutyus.