Jó ötlet szerintetek most a kiskutya?

Utolsó, ha csöndben maradtál volna... Biztos ezért van, hogy a kutyáimat úgy kell kizavarni az udvarra és fél perc után már tolonganak az ajtóban, hogy be akarnak jönni. Ők nem tudják, hogy jobb nekik kint. Csak azt, hogy nyáron bent hűvösebb van, télen melegebb, amikor otthon vagyok, akkor pedig bent van történés amiből nem akarnak kimaradni, kint meg nem.

Sajnos az elmaradott részeken felnőtt emberekben megmaradnak az elmaradott tévképzetek.

Golden retrievert odaadott tenyésztő csak kinti tartásra? Háááát... Az egyik legembercentrikusabb kutya, max. kinti-benti tartásra szokták ajánlani, nem egy olyan fajta, aki egyedül elhéderel kint.

Ha ennyi kérdőjel van benned, akkor pedig ne legyen most kutyátok. Egy kölyökkutyával majdnem annyi meló van, mint egy gyerekkel, már ha jól akarod csinálni, és egy jól nevelt, jól szocializált kutyát szeretnél, akkor bizony sok időt és energiát (és türelmet) kell belepakolni az első évbe. Költöztök, felújítotok, kinti kutyát tervezel egy házba, ahol még kerítés sincs, és már azon aggódsz hogy fogsz pórázzal sétáltatni 1 év múlva, amikor még sem a gyerek, sem a kutya láthatáron sincs... várjatok még szerintem azzal a kutyával.

Kölyök kutya és kisbaba sok egyszerre szerintem, de ez családfüggő, én nem vállalnám be.

A golden retriever matrica kutya, nem kinti kutya, lesz egy rakás rossz szokása, ha csak kint tartjátok.

Biztos, hogy tenyésztő, ahonnan már most hozhatnátok ilyen rövid időn belül? Melyik kennel? Szerepel a fajtagondozó egyesületnél?

Nem ismerlek titeket, nem teljesen kizárt, hogy meg tudnátok oldani, de a helyetekben várnék a kiskutyával. Túl sok dolog jött össze, ráadásul kölyökről, nagytestűről és goldenről van szó. Egy kölyökkel sokat kell foglalkozni, akkor tudod a későbbi problémamentes együttélést megalapozni. Egy nagytestű később érik, emellett fizikailag is erősebb, ez terhesen vagy babakocsival még jól nevelt kutyánál is okozhat nehézséget (saját tapasztalat). Golden: szeret sok időt tölteni a családjával és még felnőtt korában is játékos, ha kint tartanátok, akkor * sokat kell vele kint lenni és játszani (nevelni stb.), de a kinti-benti jobb lenne.

Nekünk hasonló méretű kutyánk van, direkt úgy került a családba, hogy még a baba előtt legyen időnk megtanítani az alap dolgokra, szocializálni, suliba járni, miegymás és egy kicsit nőjön be a feje lágya is (3,5 éves volt, amikor az első babánk született). Nem volt könnyű megoldani, főleg a gyermekágyas időszakban az aktív foglalkozást, napi sétát, játékot, kutyatársaságot. Elég sokan és sokat vagyunk kint a kertben, mert mindig van mit csinálni (állatok, veteményes, miegymás), a babát meg úgyis kell levegőztetni, így társaság, simogatás van, de az aktívan vele töltött időt nem lehet megspórolni. Felénk babakocsival amúgy sem élmény közlekedni, nekem a hordozós kutyasétáltatás vált be.

"Csak nem szeretném h megsértődjön, akitől vesszük, de erre nem számítottam."

Ha megsértődik, az ő baja. Normális ember örül, hogy előrelátóak vagytok, felelős döntést hoztok, és nem vállaltok be úgy tőle egy kölyköt, hogy garantáltan se időtök, se energiátok nem lesz foglalkozni vele.

(Tele van a környékünk a vérgoldenekkel horrorlabradorokkal, akiket a tulajdonosok hazavittek, kiszexualizáltak a kertbe, foglalkozás nélkül hagyták nőni, mint a gyomot, aztán meglepődtek, hogy nem úgy működik a kutya, mint a tévében... Ne, tényleg ne.)