A tacskónk nagyon társfüggő, nem tud egyedül lenni, mit lehetne tenni?

kb. másfél éves. Még tél előtt kaptuk meg, így odakint nem akartuk tartania hidegben, úgyhogy benti kutyaként indult. Ahogy jött a jó idő, akkor kint sokat szaladgál a napon, a fűben, mert kertünk van, de teljesen megszokta hogy bent alszik a lakásban az ágyában.

Hát nem nagyon volt szoktatás, egyszerűen mivel menni kellett dolgozni, ezért egyedül maradt. A mamám lakik még otthon, ő vigyáz rá, ha senki más ne lenne, de nem "anya és apa" az, aki mellette van, akkor kevésbé van el.

"Tehát kellett a kutya, de nevelni lusták vagytok. Nincs szoktatás, csak "majd túl éli valahogy" jellegű hozzáállás. Sajnos tipikusan fellelhető ez a gondolkozás a buta és elmaradott embereknél."

Az ostoba buta és degradáló hozzászólást tartsd meg magadnak. Nem minden gazda viszi traierhez a kutyáját. Az, hogy esetleg van probléma, az nem azt jelenti, hogy nem volt nevelve. Okoska.