Mi a jobb neki? Ha otthon hagyom vagy magammal viszem?

Kb. egy hónap múlva kiköltözök a családi házból. Van 3 kutyám, 2 fiatalabb és egy öreg 12 éves. A 2 kicsit vinném magammal, az öreget pedig úgy terveztem, hogy a szüleimnél hagynám több okból is.

- Alapvetően jól megférnek egymás mellett, de az öreg jobban szeret tőlük külön lenni, inkább elvonul, nincs különösen semmi kapcsolata velük. Csak elvannak. Az új helyen nem nagyon tudna tőlük elvonulni ha akarna.

- Fél éves kora óta nálunk van, mindig itt volt, és bár elvittem magammal több helyre is, sokszor nehezen viselte. Máshol alvást el sem tudtam volna képzelni, még vendégségben sem találta a helyét.

- A másik kettővel sokat járok és járnék hosszabb túrákra (illetve őket már tudatosan úgy neveltem, hogy minden új helyzetet jól tudjanak kezelni), amit ő már nem bír, ezért nem is viszem, vele csak sétálni járunk. Viszont így ilyenkor egyedül lenne hagyva.

- De még soha nem volt úgy igazán egyedül, mindig volt vele otthon valaki, vagy legalább a többi kutya. Nem tudom hogy viselné a magányt.

- Mindent összevetve úgy érezném, bármennyire is szeretem és hiányozna, sokat hátráltatna a mindennapokban, és őt is biztosan megviselné a változás.

Viszont a napokban szó volt róla, hogyan tovább, ki fogja gondját viselni. Ugye szüleimre hagyom, meg van egy húgom, aki tudna vele foglalkozni, de így, hogy szóba került, eléggé húzták a szájukat. Kértem, hogy ha nem is minden nap, de legalább heti 1-2 alkalommal menjenek el vele sétálni, mert az a mindene, egyetlen szórakozása, de mindenféle kifogással jöttek. Én minden nap sétálok velük, szerintem nem elég csak az udvar. Amúgy is így öregségére sokat fekszik, meg is hízott kicsit, ha nem sétálna, semmit nem mozogna, ami nem tenne jót neki.

Minden mást intéznének, gyógyszerek, oltások, kozmetika, csak a sétát nem hajlandóak.

Nem tudom így mégis inkább magammal vigyem-e, környezetváltozás, stressz, egyedüllét, nincs nyugalma csak azért, hogy tudjam vinni sétálni?

Szerintetek melyik lenne jobb neki?