Nagyon sok mindent elrontottam az első kutyámmal és nem tudom feldolgozni, bárkinek mondom, hülyének néznek, merthogy csak egy kutya, mit tegyek?
Éppen a 12 évet töltöttem, amikor kaptam menhelyről nagyon cuki terrier keveréket, oltási könyve szerint 3,5 éves, 3 doki szerint 5-6.
Nagyon nagyon szerettem őt, de első 2 évben azt hittem, hogy a Lild Bellosan és a Tesco gazdaságos a rossz táp és a Pedigree, Friskies a minőségi, így két évig kapott Friskiest + főtt kaját, amit mi ettünk, főzelék, tésztás ételek, meg néha főztem külön csirkefarhátat neki, kenyérrel adtam.
Azután tudtam meg, hogy nem csak a szupermarketekben lehet állat eledelt vásárolni. Először Happy Dogot, Pro Plant, Flatazort próbáltuk sorban, aztán rátaláltam a Brit Care-re, azóta azt eszik, nagyon szereti, gyönyörű szép lett tőle és jó a kondija.
Azután azt csesztem el, hogy volt egy depressziós időszakom, konkrétan 3 év, amikor alig bírtam kimenni a lakásból és csak napi 3*10-20 percre vittem ki szegényt. Volt, hogy egyáltalán ki se akartam vinni, meleg volt, aludt, de amikor megérezte, egyből mégis le akart menni. Szóval értitek? Ő tartotta bennem a lelket az utolsó erejével is, én meg alig törődtem vele. Gyakorlatilag egész nap aludtam, felkeltem, kivittem a kutyust, visszafeküdtem, elkezdtem nézni egy sorozatot, bealudtam és kezdődött minden elölről.
Szóval nem voltam elég figyelmes, nem néztem utána az etetésnek és utána még el is hanyagoltam Őt. Azután persze, mikor kezdtem helyre jönni, próbáltam mindent helyrehozni, de ezt nem lehet. Nagyon bánom, hogy nem figyeltem oda rá, főleg, hogy Ő még így is kitartott mellettem, érezte, hogy valami nagyon nincs rendben és Ő ehhez alkalmazkodott, ahelyett, hogy elkezdett volna rossz szokásokat felvenni vagy harapott volna belém, az istenit.
Most már rendesen gondozom, de nem számít, mert akkor elhanyagoltam és ezen nem tudok túllépni, annyira sajnálom őt, ezerszer jobb gazdát érdemelt volna.
😭😭😭😭😭😭
Ohm. A cím alapján azt hittem rendszeresen verted meg láncon tartottad végül éhen halt. Kicsit túlgondolod a dolgot.
Menj pszichológushoz, ő a régebbi depressziós korszakodból eredő problémákat is segít megoldani. Nem viccből mondom neked se jó ha folyamat bűntudatod van lehet a háttérben rátesznek egy lapáttal a régebbi tramuák. Lesz egy ember aki meghallgat, elemez, segít.
Szorgalmasan járj pszichológushoz!
Először is nem te voltál/vagy a gazdája. 12 évesen nem volt sem lehetőséged, sem tudásod, főleg nem felelősséged abban, hogy a kutya hogy van ellátva, mivel van etetve, hányszor, és mennyi ideig sétál, ez a szüleid dolga.
Ha ezen gondolkozol, az teljesen felesleges, a kutya jól van, egészséges, inkább a te lelkeddel kellene foglalkozni.
Nem egyedül éltem, nyilván, de úgy kaptam a kutyát, hogy én vagyok érte a felelős, az én dolgom lett volna mindennek utána járni, megfelelően gondoskodni róla.
Meghalt egy családtagom, azért lettem depressziós, kimaradtam a suliból is, otthon folyton veszekedtünk, anyu nem tudta, hogy még nem vagyok túl a dolgon, sokáig azt hitte suliba járok, azért sorozatot bújtam, hogy ne a valóságban éljek, azért aludtam át a napokat, hogy ne lássam a valóságot és azért nem törődtem a kutyusommal, mert Ő valóságos volt és nem tudtam szembenézni a valósággal.
Nagyon sok hülyeséget csináltam, de egyedül azt bánom, hogy elhanyagoltam a kicsi Kincsemet, egyáltalán nem ezt érdemelte volna.
Végül az élet elém dobott két kis macskát, 4 hetesek voltam, mintha azt üzente volna: Nesze, adok értelmet az életednek, tartsd őket életben, neveld fel őket!
És akkor hirtelen kizökkentem az akkori életmódomból, elkezdtem bújni a netet, hogy mihez kezdjek velük, csak azon voltam, hogy jól bánjak velük. És akkor ... Akkor döbbentem rá arra, amint most, 3 évvel később kiírtam ide nektek.
A kutya a jelenben él, ő annak örül/azt fogadja el ami most van, a múltat már rég elfelejtette.
Tanulj a kutyádtól, élj a jelenben, élvezd az időt amit a kutyáddal tölthetsz. A múlttal felesleges már foglalkozni, mert nem tudsz változtatni rajta.
Tudom, épp ez a baj, hogy nem tudom megváltoztatni.
Haragszom magamra, hogy ilyen voltam.
Évente viszem általános- és vérvizsgálatra. Mindennap kap lenmagolajat a Brit Care tápra és adok neki kis májkrém gombócba gyúrva zöldkagyló kapszulát és máriatövis kapszulát mindennap. És egy deci natúr joghurtot elnyalogat az ujjamról. Havonta egyszer sütök neki rántott májat és palacsintát. Ezek a kedvencei. Napi 5* van lent, 2*¾ órát és 3*fél órát. Kapja havonta a Nexgard Spectrát. Mindennap megfésülöm a kis bozontos bundáját. Nagyon szeretem Őt és nagyon szeretném, hogy még sokáig velem legyen. Az oltási könyve szerint most 12,5 éves. Az alapján pedig, amit a dokik mondtak, 14,5. Rettegek az elvesztésétől😭😭😭
Öhm, ha eddig nem volt terápiád, akkor most itt az ideje.
A múltat nem tudod újraírni, a kutyák pedig rém alkalmazkodóak, neki nem akkor törés az, ahogy bántál vele. A kaja lehet, hogy az egészségének nem tett jót, de ha valóban minden évben teljes eü csekkolást kap, akkor erről már tudnál. Ergo ne feszülj, van egy boldog kutyád. Inkább keress egy fiatalabbat mellé, hogy ne maradj magadra, mikor őt el kell engedned. Valószínűleg az újabb epizódot generál majd, és ahogy akkor a kismacsekok, most remélhetőleg a másik kutya tud majd talpon tartani. De még egyszer: szakember, terápia!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!