Kutyám már egy órája a szájában tartja a szomszéd tyúkját, mit tegyek?

Végűl elengendte a csirkét.

Amúgy értelmes és okos kutya, tudta ez, hogy mit akarunk, csak megmakacsolta magát.

Ami a csirkét illeti, az jött át a mi udvarunkba. A kerítést a szomszéd megcsinálta este felé, befoltozta a lyukat.

A kutyánk szokott fogni patkányokat, egereket, de egyszer láttam, ahogy röptében elkapott egy alacsonyan szálló fecskét is és tavaly egy sünit is kibelezett.

Szegény csiken-nek nem volt szerencséje, rossz udvarba tévedt be.

Miféle állatkínzónak gondoltok engem?

Sose bántottam a kutyát. A bottal baszogatást úgy értettem, hogy megpiszkálni vele, hátha elengedi. De nem vettem botot a kezembe. Levideóztam a döglött csirkével, aztán az öcsém valahogy elvette tőle, miután hazajött. Okos kutya, gyerekbarát, de idegen állatot nem tűr meg a területén. Fecske is és a süni is védett állat volt. Én sem örűltem neki, amikor elkapta őket, mert mindkettő cuki állat, sőt a szomszéd macskáját is sajnáltam és ezt a kib.szott csirkét is. Ez van. Azért van a kerítés, hogy ne jöjjön át a csirke és a kutya se lépjen le itthonról. Csippelve van, oltva van és kutyakolbászon és kutyakonzerven él, sőt, bejáratos a házba és mindig eltarhálja a kajámat a nézésével. Sosem bántanám, de ezúttal tanácstalan és tehetetlen voltam, mert nagyon ragaszkodott a csirkéhez. Ez van. Én is és a kutya is elfelejtettük a dolgot. Apám azt mondta, hogy valagba rugta, amikor még haldoklott a csirke a kutya szájában, de mint sejthető volt, nem ért vele semmit. Feltételezem, hogy tudta a kutya, hogy disznóságot csinált, de a vadászösztöneivel nem igazán lehet mit kezdeni. Ezt a tenyésztő is elmondta, akitől hoztuk, hogy más állatot nem tűr meg maga mellett. Ennyi. köszönöm a segítséget, igazán nagyok voltatok.