Szerintetek kisgyermeket nem kedvelő kutya valaha is ki fog tudni jönni velük?
Mindig is tudtam,hogy nem bírja a kisgyerekeket.Kis termetű kutya.
Nem éreztem régen gondnak hiszen nem terveztem gyereket és a családban sem volt akkor még,de eltelt jó pár év azóta,és lett is nekem is.
Viszont kijönni nem jön vele..Ameddig nagyon pici csecsemő volt nem volt gond,most hogy már megpróbálná megsimogatni,vagy leül mellé,vagy bármilyen jellegű közeledést próbálna morog rá.
Etetni lehet kézből (a tréner is ezt javasolta,hogy kötelék alakuljon ki köztük..) a labdáért elszalad ha dobja neki,de nagyjából ennyi.
Próbálkoztunk kétszer is azzal,hogy hívunk kutya kiképzőt egyszer amikor a fiam elkezdett járni (13 hónaposan) és egyszer most decemberben.
Már pedig az se megoldás,hogy kerülgetni kell a kutyát mert úton-útfélen morog.Azt se akarom,hogy a szemem sarkából mindig őt kelljen figyelni.
Szóval,ha van megoldás esetleg azt még megpróbálom.
Ha morog szidd le, kuld a helyere ha nem morog akkor jutalmazd meg
De szerintem ne válj meg a kutyustól mert ő is családtag és valószínűleg veled nőtt fel
Szerintem nem érzi magát biztonságban a kutyus, ott van egy imbolygó járású kisgyerek, azt se tudja mikor dől rá, ha meg már normálisan járkál, akkor is egy kisgyerek hirtelen mozdulatokat tesz, hirtelen irányváltás, hirtelen kiált egyet, vagy akár visít, mindez elég nyugtalanító egy kutyának.
Egy nagyobb termetű kutya nem érezné veszélyben magát, csak mert mellette ott van egy kisgyereke, na persze ettől még őt is idegesítené. De egy kisebb vagy közepes méretű kutya pláne kikészül. Fölé tornyosul egy gyerek, aki mindig mást csinál, kiszámíthatatlanul viselkedik.
Kistestűek nem szeretik a gyerekeket,legalábbis kevés amelyik igen.
Bizony ilyen kutynál mindig résen kell lenned és figyelni,mert sose lehet tudni.
Hát,igazából valahol sejtettem,hogy ez egy ilyen megszoksz vagy megszöksz dolog marad.Szeretem,de erre se kapacitásom,se türelmem már.Abszolút nincs bántva,nincs piszkálva,szó sincs róla hogy éjjel-nappal bárki is b*sztatni akarja és ugyan úgy teljes ellátást kap ahogy eddig.Semmiben nincs hiánya,semmi oka ilyennek lenni.A gyerek is csak azért mert gyerek nem azonnal egy babazilla,nem kell kalkulálni,hogy biztos örjöng mellette és kínozza..
Néha megpróbálja megsimogatni.2 éves,egész nap valóban fel-alá rohangál,és kb a kutya az utolsó ami eszébe jut.De néha amikor az útjába kerül megpróbál oda nyúlni és akkor nem akarom,hogy egy morgó kis szőrzsáktól kelljen félteni.Én mindig azt tanítottam neki,hogy szépen bánjon az állatokkal (macskánk is van,vele pl együtt is alszik.be fekszik a macska a lábához aludni),de elvárom ugyan ezt vissza felé is.Az állat is ami a családom része ugyan így kellene,hogy tegyen,ha már kb a s*gge is ki van nyalva.(de lehet hogy ez volt a baj..)
Mindig rá is oda figyeltem.Drága táp,sokat vagyunk a szabadban vele,kozmetika,napi fésű,ugyan úgy elmegy rá egy rakás időm és tele van játékokkal is.
Volt ideje,lehetősége,módja megszokni.Én megpróbáltam.Neki is jobb lesz akkor olyannál akinek nincs kisgyermeke,ennek így semmi értelme.Talán csak mérgemben gondolom így,de komolyan..ez olyan bosszantó. 🤷🏼♀️
Mindig azthittem,hogy majd mindenben partnerem lesz,de nem túl alkalmazkodó.Egy évbe telt majdnem mire az új lakást is megszokta anno..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!