Elaltatnátok egy öreg kutyust az alábbiak miatt? Pro és kontra?
Adott egy 14 és fél éves kiskutya. Sajnos az egyik szemén biztos hogy van egy szürkehályog, a másikon nem vagyunk benne biztos, de az 100% hogy nem lát jól, vagy éppen semmit nem lát. Sajnos a hallásával is gond lehet, mert konkrétan nem hallja ha szólunk neki, vagy csattogtatjuk az újjunkat a füle mellett 1cm-re. Sajnos már a mozgása is nagyon le van lassulva, most azt nem tudjuk, hogy azért mozog és sétál lassabban, mert fáj az ízülete vagy azért mert tényleg nem lát. Sajnos a bőre sem egészséges, tiszta vörös és száraz, nem kizárt hogy ekcémája is van (persze az sem biztos hogy az) mivel nagyon büdös szegény.
Viszont a lenyeg, hogy ezen kívül semmilyen gondja nincs a kutyának.
Holnap jön elvileg az állatorvos, hogy elaltassa mert a család így döntött viszont estig még el tudjuk dönteni, én például nem ragaszkodom hozzá ha nem muszáj. Ma is elmentem hozzá és megsimogattam és kicsit megvizsgáltam és ugrált örömében és kicsit futkározott is, már amennyire bírt, szóval annyira nem tűnt izületbajosnak a kutya.
Mit tennétek? Mert igaz már nem nálunk él 12 éve de hetente meglátogattam (mert nagyszüleimnél van) és nagyon fog hiányozni. Szóval ti mit tennétek?
Egy ilyen fajtájú kutya mit keres kint az udvaron? Mit keres egy lakatlan háznál?!
Vörös az egész bőre, büdös, szem-és ízületi problémái vannak, de komolyan eddig mi volt vele? Szégyellje magát az egész családod, nem érdemeltek meg egy kutyát.
Drága Jó Istenem, de bírom az ilyen embereket, akik nem tudják az igazságot, de azért idejönnek okoskodni.
Képzeljétek el, próbálkoztam már gazdit találni neki, de nem sikerült! Elmondom a teljes sztorit, hátha sikerül kicsit jobban megérteni a történetet: kis koromban (10 éves voltam) kaptam ezt a kiskutyát, akkor még bent volt a házban és mindenki törődött vele! Ahogy azonban múlt az idő, költöztünk, házat újítottunk stb... A kiskutya elkerült nagyszüleimhez. Ott is jó kezekben volt, rendesen volt ápolva, fürdetve, és állatorvos is gyakran nézte, még most júliusban is. Az egyetlen problema, hogy mamám már elfáradt és nem tud úgy gondoskodni róla. Felvetettem az ötletet, hogy akkor hozzuk vissza hozzánk, hogy gondoskodjak róla, de a szüleim szintén nem akarták ezt. Ebből aztán a család úgy döntött, hogy a kiskutyát altassuk el, mert öreg, büdi is és már összevissza piszkít mindenhova. Ezt én nem hagytam annyiban és úgy döntöttem, hogy elviszem egy olyan házhoz ahova egy nap kétszer minimum megyek, hogy adjak neki enni stb.
Nem kell rögtön a torkomnak esni, mert én legalább megoldást próbálok találni, mert elaltatni semmiképp sem akarnám.
És amúgy meg ez egy hatalmas f.szság hogy ezek a kutyák nem valók kinti udvarra stb. Rengeteg ismerősömnek van Bichon Havanese kutyája KINT AZ UDVARON és semmi bajuk nincs és rendesen törődve is van velük. Szóval a kettő nem zárja ki egymást!
Melyik része nem szimpi? Hogy próbálok egy kutyaéletet megmenteni, vagy hogy nem kényeztettük el soha a kutyát, úgy, hogy még a széltől is óvva legyen? Tudod, ezt a kutyáf kutya iskolába járattuk és mindent megkapott, és igen KINT AZ UDVARON, hiába is nem tetszik. Annyi a gond, hogy az elmúlt évben mamám már nem tudott úgy foglalkozni vele, mint eddig, ezért amortizálódott le szegény kutyus.
De egyébként mindig könnyebb mások feje felett pálcát törni, mint valódi és hasznos tanácsot adni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!