Itt mindenki csak jutalmazással neveli a kutyát, soha egy rossz szót nem szólnak neki?

Engem is ugy neveltek, hogy ne bantsam a kisebbet es gyengebbet ... kutya szerintem lenyegesen kisebb ... nem, nem szokasom bantani nevelesi szandekkal!!! Verestol csak a gazditol valo felelmet tanulja meg es nem azert fegyelmezett a kutya mert erti es felfogta, hogy mi a helyes viselkedes, hanem csak egyszeruen meg van feszulve es semmit nem mer csinalni, mert be van szarva a gazdajatol.

Jutalmazassal azt ered el, hogy a kutya akarjon a kedvedben jarni es ezert legyen jo ... veresnel csak jonak nez ki a kutya, kozben pedig semmit nem mer csinalni. Nagy kulonbseg.

Én szerencsére hamar le tudtam szoktatni minden baromságról a kutyát, mert baromi értelmes. Amikor elkezdett "kamaszodni" és azt hitte, hogy erősebb nálam, akkor kapott 1-2 sallert vagy orra koppintást.

Fél éves volt (németjuhász), amikor elkezdett morogni meg odakapni a fésülésnél, mert neki nem volt hozzá kedve. Akkor elkaptam a grabancát és lenyomtam a földre. Plusz egyszer kapott, amikor az utcán felvett valamit és morgott amikor ki akartam venni a szájából.

Azóta nem próbálkozik. Nyilván nem vertem szarrá, de rá kellett jönnie, hogy én vagyok az erősebb és az van, amit én mondok. Nem eszünk fel semmit, odaadja amit elkérek tőle stb. Ez az ő érdekében van.

Alapvetően én is jutalmazással neveltem, mert kajával motiválható és egy répáért bármire képes.

A játék közbeni túlpörgésről én úgy szoktattam le, hogy rászóltam és otthagytam. De nyilván vannak akaratosabb, makacsabb kutyák is, szóval van olyan, amikor csak egy sallerral tudod kizökkenteni a hülyeségből.

Nem célom, hogy a kutyám féljen tőlem.

A verés káros, és nem is túl effektív - a magára hagyás (pár percre kimész a szobából, ő meg addig magára marad)

Vagy a helyettesítés.

A kutya nem rossz, csak ha elrontják - annak restorációja pedig veréssel biztos nem fog menni

Nem mindegy, mit értesz az általad leírtak alatt. Az, hogy a túlpörgött kutyát megfogod a grabancánál és a földre nyomod, hogy megnyugodjon, az oké. Az, hogy megrázod, és szinte fojtogatásnak éli meg a leszorítást, az nem oké. Mindkettőt hívhatod grabancolásnak.

Az, hogy egy ujjal a kutya orrnyergére böksz vagy az orrára fujsz, hogy kizökkentsd, oké. Az, hogy orrba vágod, nem oké. Mindkettőt hívhatod orra koppintásnak.

Egyébként egyetlen egyszer kapott ki a kutyánk, egy bosszúpisinél. Lehet, hogy nekem volt kifejezetten okos kutyám, nem tudom, de a szidást is legalább olyan komolynak élte meg, mintha elfenekeltem volna, így sose volt szükség az orrakoppintásnál komolyabb dologra, elég volt összeszidni többnyire.

Mindaddig "nevelnek" csak jutalmazással, amíg nem kerül a kezük közé egy erős akaratú domináns kutya (kiváltképp ha nagytestű). Pl. ha egy kistesű kutya megrántja a pórázt nem ránt ki egy autó elé, míg egy nagy simán. Félre ne érts, nem bucira kell verni a kutyát természetesen, hanem erősebb gátat kell beleépíteni a tudatába (ami nem a kivitelezhető csak szeretet alapon) hogy akkor sem feszülhet bele a pórázba mondjuk ha egy menekülő macska van előtte. És ennél a példánál maradva, a jutalmazáson alapuló figyelemeltereléses módszer nagyon jó, de az első zsákmányszerző ösztönt nem írja felül. Azt bizony csak az gátolja meg, ha a kutya tisztában van vele, hogy ha ő nekiindulva a macska után megránt, akkor jön az armageddon. Ha már az első pillanaton túl van, természetesen lehet figyelmet elterelni jutalmazással, de az csak a második kör.

Az egyik kutyám fél a tüzijátéktól. Pesten élünk, sajnos nem csak dec. 31 és aug. 20 hallunk tüzijátékot/petárdát. Ő ilyenkor szíve szerint kifutna a világból, függetlenül attól hogy pórázon van vagy sem (30 kg, én 50, ha nem számítok rá hogy megránt simán ki tudná tépni magát a kezemből). Az elején megpróbálkoztam vele a deszenzibilizációval, kevés sikerrel. A megoldás a fegyelem lett, mindkettőnk érdekében. Ha rettegsz, akkor is láb mellett kell jönnöd. De ilyen szintű fegyelmet nem tudsz elérni jutalomfalattal, hiszen rettegő állapotban kaját semelyik állat nem fogad el (menekülő reflex). Szóval bizony amíg nem alakultak ki a mentális gátak ebben a helyzetben is, kellett fizikai ráhatás is (grabancrázás, fikális blokkolás, éppen amit a helyzet hozott).

De ugyanúgy szükség van a büntetésre teszem azt egy erősen domináns kutyánál is. Ha a helyzet megköveteli, olyan fegyelmet kell elvárni tőlük, hogy teszem azt nem darálhatja le a hátsó lábát rágó fifikét, vagy az orvost sem aki vizsgálja. És hát ez sem fog menni jutalomfalattal...

Helyén kell kezelni a dolgokat. Természetesen én is jutalmazok a pályán egy szépen végrehajtott feladatot, vagy ha új dolgot tanul. De egyszerűen vannak olyan határok, amit semmilyen kürülmények között nem léphet át, mert akkor ő/én/vagy a körülöttünk élők sérülnének. És ha ezeket mégis át akarná lépni, akkor édes kevés az üngyüm-büngyüm. De érdekes módon 10 perccel később simán összebújva fekszünk a kanapén.

Ha az adott cselekedet súlyában érkezik az ellenlépés, semmiféle félelem nem alakul ki a kutyában.